Klenovac (Petrovac)
| Klenovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Petrovac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 15 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 30,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 0,49 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 30′ 25″, k. h. 16° 26′ 42″44.507000°N 16.445000°EKoordináták: é. sz. 44° 30′ 25″, k. h. 16° 26′ 42″44.507000°N 16.445000°E | |
 | |
Klenovac (szerbül: Кленовац) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban. A daytoni békeszerződés után megosztott Klenovac településnek a Szerb Köztársaság területéhez tartozó, kis része.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 66, közúton 110 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, a Petrovaci-mező keleti részén, Drinić és Bara között található. A település a Bosanski Petrovac – Ključ út mentén található. A fiatalabb településekhez tartozik. A házak egymás mellett helyezkednek el, a település úti település jellegű. Nincsenek források, a település víztelen.[3]
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 224 | 15 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 3 | 0 |
| Összesen | 229 | 15 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ókorban itt vezetett át az a római út, amely Dalmáciából a Szana völgyébe vezetett.[5] A középkorban ez a terület a horvát-magyar állam része volt, majd 1463-ban ez a terület is az oszmán állam része lett. Területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. A Jugoszláv Királyságban a falu a Vrbaska banovina része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része, majd 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt.
Az áprilisi megszállás és Jugoszlávia 1941-es kapitulációja után ez a falu, valamint az egész Petrovac régió tragikus eseményeket élt át. Megalakult a Független Horvát Állam kormánya, így a csendőrség is Klenovacon kapott helyet. Július 27-én az usztasák elfogtak néhány helyi lakost, vagy ők maguk adták fel magukat, nem gondolva, hogy a hatóságok ilyet tehetnek, és a csendőrlaktanyába zárták őket. Másnap, július 28-án történt a vidék történetének legnagyobb háborús bűne melyet békés, ártatlan falusiak ellen hajtottak végre. Valamennyi elfogottat lelőtték a csendőrállomás közvetlen közelében. Ezt követően a lakosság csatlakozott a felkelőkhöz, akik akkoriban kezdték meg tevékenységüket Drvar környékén.[6] Ebben a csatában sok harcos és civil vesztette életét. Tiszteletükre emlékművet állítottak, amely Jugoszlávia összeomlása után leromlott.[7]
A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település nagyobbik része a föderációhoz került, csak egy kisebb terület került Szerb Köztársasághoz. Lakói mezőgazdasággal és erdészeti munkákkal foglalkoznak.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20460".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20460
- ↑ Petar Rađenović, Beograd 1925. i 1923. godine -BJELAJSKO POLJE I BRAVSKO
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Ribnik" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. május 26.
- ↑ Ivo Bojanovski, Sarajevo 1974 -DOLABELIN SISTEM CESTA U RIMSKOJ PROVINCIJI DALMACIJI -
- ↑ "Dušan Grbić: Strijeljanja u Donjem Bravsku 29. 7. 1941. godine". Opštinski odbor SUBNOR, 1974 -PETROVAC U NOB, knjiga 1. 2016. március 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. február 9.
- ↑ "Donald Nyebil: Monument to the Fallen Fighters of the National Liberation War (Spomenik palim borcem v NOB) - Location: Bravsko, FBiH, Bosnia & Herzegovina)". Spomenik Database. Hozzáférés: 2017. szeptember 12.
