Ugrás a tartalomhoz

Klenovac (Petrovac)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klenovac
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községPetrovac
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 51
Népesség
Teljes népesség15 fő (2013)[1]
Népsűrűség30,6 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület0,49 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 30′ 25″, k. h. 16° 26′ 42″Koordináták: é. sz. 44° 30′ 25″, k. h. 16° 26′ 42″
SablonWikidataSegítség

Klenovac (szerbül: Кленовац) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban. A daytoni békeszerződés után megosztott Klenovac településenek a Szerb Köztársaság területéhez tartozó, kis része.

Fekvése[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 66, közúton 110 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, a Petrovaci-mező keleti részén, Drinić és Bara között található. A település a Bosanski Petrovac - Ključ út mentén található. A fiatalabb településekhez tartozik. A házak egymás mellett helyezkednek el, a település úti település jellegű. Nincsenek források, a település víztelen.[3]

Népessége[szerkesztés]

Nemzetiségi csoport Népesség
1991[4]
Népesség
2013[4]
Szerb 224 15
Bosnyák 0 0
Horvát 1 0
Jugoszláv 1 0
Egyéb 3 0
Összesen 229 15

Története[szerkesztés]

Az ókorban itt vezetett át az a római út, amely Dalmáciából a Szana völgyébe vezetett.[5] A középkorban ez a terület a horvát-magyar állam része volt, majd 1463-ban ez a terület is az oszmán állam része lett. Területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. A Jugoszláv Királyságban a falu a Vrbaska banovina része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része, majd 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt.

Az áprilisi megszállás és Jugoszlávia 1941-es kapitulációja után ez a falu, valamint az egész Petrovac régió tragikus eseményeket élt át. Megalakult a Független Horvát Állam kormánya, így a csendőrség is Klenovacon kapott helyet. Július 27-én az usztasák elfogtak néhány helyi lakost, vagy ők maguk adták fel magukat, nem gondolva, hogy a hatóságok ilyet tehetnek, és a csendőrlaktanyába zárták őket. Másnap, július 28-án történt a vidék történetének legnagyobb háborús bűne melyet békés, ártatlan falusiak ellen hajtottak végre. Valamennyi elfogottat lelőtték a csendőrállomás közvetlen közelében. Ezt követően a lakosság csatlakozott a felkelőkhöz, akik akkoriban kezdték meg tevékenységüket Drvar környékén.[6]Ebben a csatában sok harcos és civil vesztette életét. Tiszteletükre emlékművet állítottak, amely Jugoszlávia összeomlása után leromlott.[7]

A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település nagyobbik része a föserációhoz került, csak egy kisebb terület került Szerb Köztársasághoz. Lakói mezőgazdasággal és erdészeti munkákkal foglalkoznak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20460
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20460
  3. Petar Rađenović, Beograd 1925. i 1923. godine -BJELAJSKO POLJE I BRAVSKO
  4. a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
  5. Ivo Bojanovski, Sarajevo 1974 -DOLABELIN SISTEM CESTA U RIMSKOJ PROVINCIJI DALMACIJI -
  6. Dušan Grbić: Strijeljanja u Donjem Bravsku 29. 7. 1941. godine. Opštinski odbor SUBNOR, 1974 -PETROVAC U NOB, knjiga 1. [2016. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
  7. Donald Nyebil: Monument to the Fallen Fighters of the National Liberation War (Spomenik palim borcem v NOB) - Location: Bravsko, FBiH, Bosnia & Herzegovina). Spomenik Database. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)

További információk[szerkesztés]