Bukázósas
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Terathopius ecaudatus (Daudin, 1800) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Az elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bukázósas témájú médiaállományokat és Bukázósas témájú kategóriát. |
A bukázósas (Terathopius ecaudatus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj,[1][2] rokonai közül meglehetősen színes külsejével kitűnő afrikai ragadozómadár.
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt François-Marie Daudin francia zoológus írta le 1800-ban, a Falco nembe Falco ecaudatus néven.[3]
Előfordulása[szerkesztés]
Általánosan elterjedt Afrika szavannáin és gyérebb erdőségeiben, a Szaharától délre, kivéve a dél-afrikai térséget. A sűrű trópusi esőerdőket és a túlzottan nyílt síkságokat kerüli.
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 70 centiméter, szárnyfesztávolsága 168-190 centiméter, testtömege 1900-2900 gramm.[4] A tojók némileg nagyobbak párjaiknál. A faj különlegessége a sasok és rokonaik körében ritka, különösen a hímek esetében színes tollazat. Ez alapvetően kékesfekete, de a hát és az összetéveszthetetlenül rövid farok barna, a szárnyak felső része világosszürke, míg az evezőtollak fehéres színezetűek, végeik pedig feketés színűek. A szárny alsó felülete fehér. Mindehhez élénkpiros arcrész, illetve fakóbb, fekete hegyű, kampós csőr és lábak tartoznak. A tojók némileg egyhangúbb külsővel rendelkeznek: egész szárnyuk barna és szürke. A fiókák egyszínű világosbarnák, és csak ivarérett korukra nyerik el szüleik színezetét.
Életmódja[szerkesztés]
A többi sashoz hasonlóan ez a madár is nappal aktív, és főleg hússal táplálkozik. Zsákmányát elsősorban kisebb állatok (emlősök, hüllők, madarak, rovarok) és dögök képezik. Vadászat közben mutatott rendkívüli manőverezőképességéről, amely a gyorsabb madarak elfogására is alkalmassá teszi, kapta magyar nevét.
Szaporodása[szerkesztés]
Monogám faj, párjával minden évben látványos, akrobatikus násztáncot lejt a levegőben. A költési időszak a hatalmas elterjedési területen változó időpontban érkezik el. A gallyakból összerótt, sziklán vagy faágon épült fészekbe egyetlen tojás kerül, amely körülbelül 55 nap után kel ki. A tojó ezalatt végig a fészken ül, míg párja gondoskodik az etetéséről. A gyámoltalan, vak utódot mindkét szülő eteti. A kicsiny 95-120 napig marad a fészekben, de még kirepülése után mintegy 4 hónapon át a szüleivel marad. A hosszú életű, átlagosan 20-25, de fogságban akár 40 évig is elélő bukázó sas meglehetősen későn, 7 évesen éri el az ivarérettséget. Ehhez a fiókák meglehetősen alacsony (alig 2%-os) túlélési aránya is párosul, így aztán a madár nem mondható túlzottan szaporának.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig gyorsan csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[5]
Állatkertekben ritkán tartott faj. Magyarországon jelenleg csak egy helyen tartják, a Budapesti Állatkertben él egy igen idős tojó és egy fiatal egyed.
Rokonai[szerkesztés]
A magyar nyelvben körülbelül 60, egymással nem különösebben közeli rokonságban álló fajt illeti meg a sas elnevezés. A bukázó sas a Teratophius nem egyetlen tagja. Rokonai a különféle kígyászölyvek.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. november 20.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. november 20.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. november 20.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. november 20.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. november 20.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. november 20.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Hermann Heinzel – Richard Fitter – John Parslow: Európa madarai (ISBN 963-545-194-6)
- South Africa Birds (angol)
- A Krüger Nemzeti Park honlapja
- Birding.hu - magyar neve
- Kígyászölyvformák
- Madárfajok
- Angola madarai
- Benin madarai
- Bissau-Guinea madarai
- Botswana madarai
- Burkina Faso madarai
- Burundi madarai
- Csád madarai
- A Dél-afrikai Köztársaság madarai
- Dzsibuti madarai
- Elefántcsontpart madarai
- Egyiptom madarai
- Eritrea madarai
- Etiópia madarai
- Gabon madarai
- Gambia madarai
- Ghána madarai
- Guinea madarai
- Jemen madarai
- Kamerun madarai
- Kenya madarai
- A Kongói Demokratikus Köztársaság madarai
- A Kongói Köztársaság madarai
- A Közép-afrikai Köztársaság madarai
- Malawi madarai
- Mali madarai
- Mauritánia madarai
- Mozambik madarai
- Namíbia madarai
- Niger madarai
- Nigéria madarai
- Ruanda madarai
- Szaúd-Arábia madarai
- Szenegál madarai
- Sierra Leone madarai
- Szomália madarai
- Szudán madarai
- Szváziföld madarai
- Tanzánia madarai
- Togo madarai
- Uganda madarai
- Zambia madarai
- Zimbabwe madarai
- Irak madarai
- Izrael madarai
- Lesotho madarai
- Libéria madarai
- Tunézia madarai