Ugrás a tartalomhoz

Bud Abbott

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bud Abbott
SzületettWilliam Alexander Abbott
1897. október 2.
Asbury Park, New Jersey
Elhunyt1974. április 24. (76 évesen)
Woodland Hills, Los Angeles
Állampolgárságaamerikai
HázastársaBetty Abbott (1918–1974)
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozása
Kitüntetései
  • csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán (1960. február 8.)[1]
  • New Jersey Hall of Fame (2009)[2]
Halál okarák
Színészi pályafutása
Aktív évek1924–1968
A Wikimédia Commons tartalmaz Bud Abbott témájú médiaállományokat.

William Alexander „Bud” Abbott (Asbury Park, New Jersey, 1897. október 2. – Woodland Hills, Kalifornia, 1974. április 24.) amerikai színész, komikus, producer, akit leginkább az Abbott and Costello duo előadásai tettek emlékezetessé, melyben Lou Costello volt a partnere.[3]

Fiatalkora

[szerkesztés]

1897. október 2-án született Asbury Parkban, egy szórakoztatóipari családban.[4] Szülei, Rae Fisher és Harry Abbott a Barnum and Bailey cirkusznál ismerkedtek meg munka közben. Rae német zsidó származású akrobata lovas volt, Harry pedig árusítóként és takarmánybeszerzőként dolgozott.[5] A házaspár négy gyermeke közül a harmadik volt. Amikor még kisgyermek volt, a család Harlembe költözött, majd Brooklyn Coney Island nevű részébe, ahol apja hosszú ideig a Columbia Burlesque Wheel nevű társulat előfutáraként dolgozott.[3]

A nyári időszakban, amikor a burleszk szünetelt, az apja a Coney Island-i Dreamland Parkban dolgozott. Bud általános iskolából kimaradt, hogy a parkban dolgozhasson. Tizenévesen kabinfiúként jelentkezett egy norvég gőzhajóra, de hamarosan szénlapátolásra kényszerült. Egy évvel később végül visszajutott az Egyesült Államokba.[6]

Pályafutása

[szerkesztés]

Késői tinédzseréveiben a brooklyni Casino Theatre jegypénztárában kezdett dolgozni, ez egy burleszk színház volt a Columbia körzetben. A következő éveket különböző burleszkpénztárakban töltötte, és végül pénztárnoki pozícióig jutott. 1918-ban, miközben Washingtonban dolgozott, megismerkedett Jenny Mae Pratt-tel (1902–1981), egy burleszktáncosnővel és komikával, aki Betty Smith művésznéven lépett fel. Még ugyanabban az évben összeházasodtak, és 55 évig, Abbott haláláig együtt maradtak. Betty a Columbia társulatnál lépett fel, míg Bud többnyire a háttérben maradt. 1923-ban egy olcsó vaudeville turnét produkált Broadway Flashes címmel, amely a kisebb Gus Sun körzetben utazott. Abbott maga is fellépett az előadásban mint komikus társa, miután már nem tudott fizetni egy másik előadónak erre a szerepre. Továbbra is producerként és előadóként dolgozott a Mutual Burlesque társulatnál, és ahogy nőtt a hírneve, egyre gyakrabban dolgozott tapasztalt komikusokkal, mint például Harry Steppe és Harry Evanson.[3]

Az 1930-as évek elején találkozott Lou Costelloval, amikor Minsky burleszkelőadásait producerelte és maga is fellépett New Yorkban, míg Costello feltörekvő komikus volt. Először 1935-ben dolgoztak együtt a 42. utcai Eltinge Theatre-ben, miután Costello állandó partnere megbetegedett, és szükség volt valakire a helyére.[3] Hivatalosan 1936-tól alkottak párost, és együtt léptek fel burleszkben, minstrel show-kban, a vaudeville maradványaiban és színházi előadásokban.[6]

1938-ban országos ismertségre tettek szert, amikor rendszeresen szerepeltek a Kate Smith Hour című rádióműsorban. Ez vezetett egy Broadway-musical szerepéhez is, a The Streets of Parishoz 1939-ben. 1940-ben a Universal leszerződtette őket első filmjükre, a One Night in the Tropicsra. Bár a filmben kisebb szerepeket játszottak, Abbott és Costello ellopták a show-t több klasszikus jelenetükkel, köztük a „Who’s on First?” rövidített változatával.[3] A siker nyomán a Universal kétéves szerződést kötött velük, és az első film, az Újoncok (1941) hatalmas kasszasiker lett, ami hosszú távú együttműködéshez vezetett a stúdióval.[3]

Arthur Lubin, aki a páros első öt főszerepléses filmjét rendezte, később így nyilatkozott: „Szerintem sosem volt jobb komolyabb partner a szakmában, mint Bud Abbott. Lou gyakran eltért a forgatókönyvtől – mert annyira tehetséges volt rögtönzésben – és Bud mindig visszaterelte a jelenetet.”[7]

A második világháború alatt Abbott és Costello a világ legnépszerűbb és legjobban fizetett sztárjai közé tartoztak. 1940 és 1956 között összesen 36 filmet készítettek, és mindegyik után részesedést kaptak a nyereségből.[3] 1941 és 1951 között minden évben bekerültek a tíz legnagyobb kasszasiker-sztár közé, 1942-ben pedig az első helyen végeztek. A saját rádióműsoruk (The Abbott and Costello Show) is futott a '40-es években, előbb az NBC-n 1942 és 1947 között, majd az ABC-n 1947-től 1949-ig. Egy 35 napos turnéjuk során, 1942 nyarán, 85 millió dollár értékben adtak el háborús kötvényeket.[8] Az 1950-es években bevezették humorukat az élő televíziózás világába is a The Colgate Comedy Hour című műsorban, majd saját félórás, előre felvett sorozatuk is indult The Abbott and Costello Show címmel, amely 1952 és 1954 között futott.

Abbott és Costello kapcsolatát megterhelték az egók és a fizetési viták. A burleszk-időszakban a bevételeiket 60/40 arányban osztották meg Abbott javára, mivel a komoly partnert mindig a csapat értékesebb tagjának tartották. Később ezt 50/50-re módosították, ám egy évvel a hollywoodi karrierjük kezdete után Costello ragaszkodott ahhoz, hogy az arány 40/60-ra változzon az ő javára. Ez az arány a karrierjük végéig így is maradt. Costello azt is követelte, hogy a páros neve legyen „Costello és Abbott”, ám ezt az Universal elutasította, mivel a stúdió évek óta az „Abbott és Costello” márkanevet építette. Abbott elsőként feltüntetett neve a stáblistákon „állandó fagyos viszonyt” eredményezett a két partner között, írja Lou lánya, Chris Costello Lou's on First című életrajzában. Kapcsolatukat tovább rontotta Abbott alkoholfüggősége is, amelyet állítólag epilepsziás rohamainak megelőzése miatt alakított ki.[9]

1945 közepén a komikusok már nem beszéltek egymással, miután Costello kirúgott egy bejárónőt, Abbott viszont – mivel nem volt semmi kifogása ellene – felvette őt. Costello 1958-ban így emlékezett vissza: „Átment dolgozni Abbottékhoz. Elmagyaráztam Budnak, miért bocsátottam el, és megkértem, hogy ő is küldje el, de nem tette meg.”[10] Ezután Costello csak munka közben volt hajlandó beszélni Abbott-tal. 1946-ban a páros népszerűsége visszaesett, és kiestek a Top 10 mozibevételes sztár közül. A stúdió – Costello beleegyezésével – két filmben külön szerepeltette őket, eltérő karakterekben: Little Giant és Abbott és Costello és a szellemek. „Budnak ez egyáltalán nem tetszett,” mesélte Abbott unokaöccse, Norman Abbott. „Úgy érezte, Lou másfajta komikusként akar továbbmenni, és hogy nem akar már csapatban dolgozni. Így aztán a szerepeket is ennek megfelelően írták, és ez nem működött.”[11] Abbott végül a személyes feszültséget úgy próbálta feloldani, hogy azt javasolta: az általuk közösen tervezett jótékonysági központ, amely hátrányos helyzetű gyerekeket segített volna, Costello kisfiáról kapja a nevét, a gyermek ugyanis még első születésnapja előtt vízbe fulladt. A Lou Costello Jr. Youth Foundation 1947-ben nyílt meg Los Angelesben, és azóta is működik.

A duó népszerűsége az 1950-es évek közepére megcsappant, és az adóhatóság jelentős összegű elmaradt adót követelt tőlük, ami arra kényszerítette őket (mindketten költekezők és szenvedélyes szerencsejátékosok voltak), hogy eladják vagyonuk nagy részét, beleértve számos filmjük jogait is. Amikor 1954-ben lejárt a Universal stúdióval kötött hosszú távú szerződésük, több pénzt követeltek, mint amit a stúdió hajlandó volt fizetni, ezért 14 év után elbocsátották őket.[3] 1956 novemberében Costello szerepelt a Ralph Edwards által készített This Is Your Life című televíziós műsorban. Egy hónappal később a duó fellépett Las Vegasban, a műsor azonban kudarcba fulladt. A szemtanúk eltérően számolnak be arról, pontosan mi történt (az egyik verzió szerint Costello részegen kivezette Abbottot a színpadról), de abban megegyeznek, hogy Abbott időzítése érezhetően lelassult, ami Costello poénjait is megakasztotta, és kínos helyzetbe hozta őt.[12]

Abbott és Costello 1957-ben váltak szét, nem sokkal azelőtt, hogy Costello fellépett Steve Allen varietéműsorában.[13] Ezután Costello egyedül szerepelt több televíziós műsorban, köztük Steve Allen show-jában, és egy filmet is készített: A Candy Rock-i 30 láb magas menyasszony, amelyet halála után, 1959-ben mutattak be. Costello 1959. március 3-án hunyt el.

Az 1950-es évek végén Abbott komoly anyagi nehézségekkel szembesült, amikor az adóhatóság elutasított 500 000 dollárnyi adókedvezményt, ami arra kényszerítette, hogy eladja az otthonát, és félig visszavonult állapotából újra munkát vállaljon.[14]

1960-ban Abbott új partnerrel, Candy Candidoval kezdett fellépni, és a produkció kedvező kritikákat kapott. Abbott azonban hamar felhagyott vele, megjegyezve: „Senki sem érhet Lou nyomába.” A következő évben egy komoly szerepben tűnt fel a General Electric Theater egyik televíziós epizódjában, amelynek címe The Joke's on Me volt. 1962-ben Jack Lescoulie készített vele interjút az NBC számára, egy nosztalgikus visszatekintés keretében. Ugyanebben az évben felmerült, hogy Abbott egy rövid cameoszerepet kap Stanley Kramer vígjátékában, az Bolond, bolond, bolond világban, de ez nem valósult meg.

1964-ben Abbott agyvérzést kapott és a Motion Picture Country Home intézményében lábadozott.[3] A következő évben felvétel készült róla a Frankie és Johnny című film forgatásán, ahol Barbara Stanwyck, Frank Sinatra és más hírességek is jelen voltak, amikor Elvis Presley 50 000 dollárt adományozott a Motion Picture Relief Fundnak a 40 millió dolláros építési és alapítványi kampány támogatására.[15] 1967-ben Abbott saját magát szinkronizálta a The Abbott and Costello Cartoon Show című Hanna-Barbera rajzfilmsorozatban. Lou Costello hangját Stan Irwin kölcsönözte.

Magánélete

[szerkesztés]
Abbott televíziós munkásságáért kapott csillaga a Hollywoodi hírességek sétányán

1926 körül kezdett epilepsziában szenvedni. Bud és Betty Abbott 55 évig voltak házasok. Két gyermeket fogadtak örökbe: Bud Jr.-t (1939. augusztus 23. – 1997. január 19.) és Rae Victoria "Vickie"-t (1942. március 27. – 2021. április 28.).[16]

Norman és Betty Abbott, Bud nővére, Olive gyermekei, Hollywoodban kezdték pályafutásukat az Abbott és Costello-filmek háttérmunkálatain. Betty Blake Edwards állandó szkriptfelügyelője lett, Norman pedig számos televíziós sorozat epizódját rendezte, többek között a Leave It to Beaver, a The Jack Benny Program, Sanford and Son és Welcome Back, Kotter című műsorokat.

Bud Abbott három csillagot kapott a Hollywoodi hírességek sétányán: a rádiós csillag a 6333 Hollywood Boulevard címen, a filmes csillag az 1611 Vine Streeten, a televíziós csillag pedig a 6740 Hollywood Boulevardon található.[17]

Abbott szabadkőműves volt a michigani Daylight Lodge No. 525 páholy tagjaként.[18]

Halála

[szerkesztés]

76 éves korában, 1974. április 24-én hunyt el rákban, otthonában, a Los Angeles-i Woodland Hillsben.[19] Hamvasztását a Grandview krematóriumban végezték, Glendale-ben, majd hamvait Santa Monicatól három mérföldre, a Csendes-óceánba szórták.[20] Özvegye, Betty, 1981. szeptember 12-én halt meg.[21]

Filmográfia

[szerkesztés]

Film

[szerkesztés]
Év Magyar cím Eredeti cím Szerep Magyar hang[22]
1940 One Night in the Tropics Abbott
1941 Újoncok Buck Privates Slicker Smith
In the Navy Smoky Adams
Szellemeknek áll a világ Hold That Ghost Chuck Murray
Keep 'Em Flying Blackie Benson
Meet the People önmaga
1942 Ride 'Em Cowboy Duke
Rio Rita Doc
Pardon My Sarong Algy Shaw
Abbott és Costello nyomoznak Who Done It? Chick Larkin
Picture People No. 10: Hollywood at Home önmaga
1943 It Ain't Hay Grover Mickridge
A jég hátán is megélünk Hit the Ice Flash Fulton
1944 In Society Eddie Harrington
Elveszett a háremben Lost in a Harem Peter Johnson
1945 Here Come the Co-Eds Slats McCarthy
The Naughty Nineties Dexter Broadhurst
Abbott és Costello Hollywoodban Abbott and Costello in Hollywood Buzz Kurtis
1946 Little Giant John Morrison / Tom Chandler
Abbott és Costello és a szellemek The Time of Their Lives Cuthbert / Dr. Greenway
1947 Buck Privates Come Home Slicker Smith
The Wistful Widow of Wagon Gap Duke Egan
1948 The Noose Hangs High Ted Higgins
Bud Abbott és Lou Costello találkozik Frankensteinnel Abbott and Costello Meet Frankenstein Chick Young
Mexikói kalandos út Mexican Hayride Harry Lambert Tahi Tóth László
10,000 Kids and a Cop önmaga
1949 Gyémántvadászok Africa Screams Buzz Johnson Tahi Tóth László
Forgács Gábor
Abbott és Costello találkozik a gyilkossal Abbott and Costello Meet the Killer, Boris Karloff Casey Edwards
Screen Snapshots: Motion Picture Mothers, Inc önmaga
1950 Abbott és Costello az idegenlégióban Abbott and Costello in the Foreign Legion Bud Jones
1951 Abbott and Costello Meet the Invisible Man Bud Alexander
Comin' Round the Mountain Al Stewart
1952 Jack és a paszulyszár Jack and the Beanstalk Mr. Dinklepuss Melis Gábor
Tarján Péter
Kárpáti Tibor
Lost in Alaska Tom Watson
Abbott and Costello Meet Captain Kidd Rocky Stonebridge
News of the Day önmaga
1953 Abbott és Costello a Marsra megy Abbott and Costello Go to Mars Lester
Hódítók a Marsról Abbott and Costello Meet Dr. Jekyll and Mr. Hyde Slim
1954 Screen Snapshots Series 33, No. 10: Hollywood Grows Up önmaga
1955 Abbott and Costello Meet the Keystone Kops Harry Pierce
Abbott és Costello találkozik a múmiával Abbott and Costello Meet the Mummy Pete Patterson/Abbott
1956 Dance with Me, Henry' Bud Flick

Televízió

[szerkesztés]
Év Eredeti cím Szerep Megjegyzések
1951–1954 The Colgate Comedy Hour önmaga műsorvezető
1952–1954 The Abbott and Costello Show Bud Abbott 52 epizód
1955 Toast of the Town önmaga 1 epizód
1956 This Is Your Life önmaga 1 epizód
1961 General Electric Theater Ernie Kauffman 1 epizód
1967–1968 The Abbott and Costello Cartoon Show Abbott Abbott (hangja) 39 epizód

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://walkoffame.com/bud-abbott/
  2. ↑ https://njhalloffame.org/hall-of-famers/2009-inductees/bud-abbott-lou-costello/
  3. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Furmanek, Bob and Ron Palumbo (1991). Abbott and Costello in Hollywood. New York: Perigee Books. ISBN 0-399-51605-0
  4. ↑ The year of birth has been reported as 1895, 1896, 1897, and 1898 in different sources. The 1895 date was perpetuated by sources copying from earlier sources. His birth certificate and World War I draft card both use "October 2, 1897". https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:FCB1-1FP
  5. ↑ 'Straight man' Abbott's vow renewal film a Springfield treasure. Springfield News Sun. (Hozzáférés: 2025. július 20.)
  6. 1 2 „Bud Abbott, Straight Man To Lou Costello, Is Dead”, The New York Times , 1974. április 25. 
  7. ↑ Arthur Lubin, Kings of the Bs: working within the Hollywood system: an anthology of film history and criticism. E. P. Dutton, 367. o. (1975)
  8. ↑ Abbott and Costello Honored for War Bond Sales. History Nebraska. (Hozzáférés: 2021. december 6.)
  9. ↑ Thomas, Bob (1977). "Bud and Lou: the Abbott and Costello Story." Philadelphia: J.B. Lippincott. ISBN 0-397-01195-4
  10. ↑ Furmanek and Palumbo, pp. 133–134.
  11. ↑ Norman Abbott to Bob Furmanek and Ron Palumbo, p. 144.
  12. ↑ Furmanek and Palumbo, p. 260.
  13. ↑ „Abbott, Costello Split. Comedy Team Breaks Up to Let Abbott Raise Horses”, The New York Times , 1957. július 15. 
  14. ↑ Bud Abbott Preps New Act with Eddie Foy Jr., 2. o. (1959. június 17.). Hozzáférés ideje: 2025. július 21.
  15. ↑ Elvis Presley make a charitable donation to the Motion Picture Relief, 2016. augusztus 16.
  16. ↑ Rae Victoria Wheeler Obituary. Echovita. (Hozzáférés: 2025. július 21.)
  17. ↑ Hollywood Walk of Fame – Bud Abbott. Hollywood Walk of Fame. Hollywood Chamber of Commerce. (Hozzáférés: 2025. július 21.)
  18. ↑ Famous Freemasons (A – Z) – Freemasons Community. freemasonscommunity.life. (Hozzáférés: 2025. július 21.)
  19. ↑ The Glasgow Herald – Google News Archive Search. news.google.com. (Hozzáférés: 2025. július 21.)
  20. ↑ Resting Places: The Burial Sites of More Than 14,000 Famous Persons, Third, McFarland (2016. április 3.). ISBN 978-0786479924
  21. ↑ Furmanek and Palumbo, p. 45.
  22. ↑ Bud Abbott az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)

Források

[szerkesztés]
  • Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 13.-14. old.

További információ

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bud_Abbott&oldid=28305951”