Ugrás a tartalomhoz

Bromélia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bromélia
Bromelia balansae
Bromelia sylvicola
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Broméliafélék (Bromeliaceae)
Alcsalád: Bromelioideae
Nemzetség: Bromelia
L., 1753
Típusfaj
Ananászkender (Bromelia karatas)[1]
Fajok

szövegben

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bromélia témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bromélia témájú médiaállományokat és Bromélia témájú kategóriát.

Bromelia balansae virágzata
Bromelia balansae termése

A bromélia (Bromelia) a perjevirágúak (Poales) rendjébe sorolt broméliafélék (Bromeliaceae) típusnemzetsége 60-nál is több természetes fajjal és számos kertészeti változattal.

Származása, elterjedése

[szerkesztés]

Az újvilági trópusok flórabirodalmának növényei. Természetes élőhelyükön az Antillák szigeteitől Brazíliáig fordulnak elő.

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

Tőlevélrózsában növő levelei spirálisan átfedik egymást, így a növény meg tudja tartani a ráhullt vizet. A kemény levelek széle erősen fogazott.

Kis, fehér, piros vagy lila virágokból álló, változatos alakú virágzata virágnyélen nő ki a rozetta szívéből.

Többnyire tojásfehér–narancssárga gyümölcseiben nagy barna magok ülnek.[2]

Életmódja, élőhelye

[szerkesztés]

A fajok egyik nagy csoportja a talajban gyökerezik, a másik nagy csoport epifiton. Utóbbiak főleg az esőerdőkben, a talajlakók alapvetően a száraz, füves pusztákon fordulnak elő. Ezeken az élőhelyeken sűrűn egymás mellett nőve tövisbozóttá állnak össze (Urania).

Trópusi jellegükből adódóan a legtöbb fajnak legalább + 15 °C hőmérsékletre van szüksége. A vizet jól áteresztő talajt és a sok napsütést kedvelik. Nyáron virágzanak.[2]

Tarackgyökeréről vegetatívan gyorsan terjed.

Rendszertani felosztása

[szerkesztés]

A nemzetségben 2022-ig fajt különítettek el:

Gazdasági jelentősége

[szerkesztés]

Számos faját dísznövénynek termesztik. Több faj gyümölcse ehető. Az Európában 1690 óta dísznövényként termesztett Bromelia pinguin gyümölcse a piñuela.[3]

Fogazott levelei miatt a trópusokon sövénynek is ültetik (Urania).

Levélrostjaiból köteleket és hálókat készítenek. A legismertebb az ananászkender (Bromelia karatas) rostja, a caraguata, amelyből nemcsak hajókötelek készítenek, de papírt is.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Urania: Siegfried Danert, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította: Horánszky András és Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 963 280 083 4), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 281 004 X). Budapest: Gondolat Kiadó. 371–372. o.  

További információk

[szerkesztés]
  • Domokos Borbála: Broméliák; Mezőgazdasági, Bp., 1970
  • Makara György: Orchideák és broméliák. Trópusi őserdők növénycsodái otthonunkban; Mezőgazdasági, Bp., 1982
  • Váczi Imréné–Nagy Árpád–Horváthné Baracsi Éva: Broméliák, orchideák, pozsgások; Pannon-Literatúra, Kisújszállás, 2012 (Családi füzetek)
  • A bromélia gondozása és népszerű fajtái