Bródy András (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bródy András
Brodij A.jpg
Született 1895. július 2.
Beregkövesd
Elhunyt 1946. június 11. vagy december 7. (50 évesen)
Ungvár
Állampolgársága
Nemzetisége ruszin
Foglalkozása tanító, újságíró. politikus

Bródy András (csehül: Andrej Bródy, ruszinul, cirill betűkkel: Андрей Броды, ukránul: Андрій Бродій; Beregkövesd, 1895. július 2.Ungvár, 1946. június 11. vagy december 7.) ruszin politikus, 1938. október 11–26. között Ruszinföld (Podkarpatská Rus) első miniszterelnöke volt.

Élete[szerkesztés]

Középiskoláit Ungváron végezte, majd Nagybocskóban lett tanító. Az első világháborúban besorozták, a 12. honvéd gyalogezred kötelékében harcolt a fronton, hadnagyi rendfokozattal szerelt le. A fronton tanúsított bátor viselkedése miatt több kitüntetést is kapott.

A háború után Budapesten elvégezte a jogot, ekkortól elkezdett újságírással is foglalkozni. Később Munkácsra költözve a Kárpáti Futár című magyar nyelvű politikai napilap szerkesztője lett. 1924-től a Ruszkij Visztnik (Русскій BЂстникъ) című ruszin hetilapot, az Autonóm Földműves Szövetség lapját kezdte el szerkeszteni. Ivan Kurtyak elnöksége alatt a párt főtitkára lett. 1933-ban a prágai nemzetgyűlés képviselője lett. Mandátuma idején harcot indított Kárpátalja függetlenségének kivívásáért, támogatta a Németországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal való viszony rendezését.

1938-ban a müncheni egyezmény után megválasztották Kárpátalja első miniszterelnökévé. A terület ekkor még autonóm tartományként működött Csehszlovákián belül, a Sirovy-kormányban pedig kinevezték a ruszin-ügyek miniszterévé. Részt vett a Komáromi tárgyalásokon, majd miután ez megfeneklett, támogatta a magyar–szlovák viszony népszavazás útján történő rendezését. Ezért még aznap letartóztatták és Pankrácon tartották fogva, amíg a nemzetközi nyomás hatására 1939. február 11-én kénytelenek voltak szabadlábra helyezni. Márciusban hazatért az ekkor már újra magyar fennhatóság alatt álló Ungvárra és képviselő lett a magyar országgyűlésben.

A háború után, 1945. november 25-én a szovjet NKVD letartóztatta, majd az Ungváron működő népbíróság 1946 májusában „kollaboráció” (a Horthy-rendszerrel való együttműködés) vádjával halálra ítélte és két egykori miniszterével, Mihai Demkóval és Sztepan Fenczikkel együtt 1946. június 11-én, egyes források szerint december 7-én kivégezték.

Források[szerkesztés]