Bosznay István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bosznay István
Szélfútta nádas
Szélfútta nádas
Született1868. október 19.
Csurgó
Meghalt1944. november 1. (76 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Stílusa naturalizmus
Iskolái Mintarajziskola, Budapest
Mestere(i) Greguss János
Székely Bertalan
A Wikimédia Commons tartalmaz Bosznay István témájú médiaállományokat.

Bosznay István (Csurgó, 1868. október 19.Budapest, 1944. november 1.)[1] magyar festőművész, képzőművészeti főiskolai tanár, kormányfőtanácsos.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Bosznay István és Godány Mária fiaként született. A budapesti Mintarajziskolában tanult, tanárai Greguss János és Székely Bertalan voltak. 1902-től az Andrássy-ösztöndíj segítségével tanulmányutat tett Németországban, Olaszországban, Angliában és Hollandiában. 1910-től Debrecenben dolgozott rajztanárként, majd a Képzőművészeti Főiskola tanára lett.

Kedvenc témái a tájképek, a dunántúli erdők, a fás magyar domb- és hegyvidék, a Balaton voltak. Szívesen festett tavaszi virágos és téli tájképeket is a naturalizmus stílusában.

1893-tól vett részt kiállításokon, többek között a Nemzeti Szalonban, a Műcsarnokban és a Képzőművészeti Főiskolán. Legjelentősebb kiállításai között volt az 1934-es velencei tárlat is.

A Magyar Nemzeti Galériában található egy realisztikusan festett tájkép-sorozata; ezek egyikére, a November címűre, 1915-ben Állami Kis Aranyérmet kapott.

1944-ben hunyt el gyomorrákban. Neje Verbay Ilona volt.

Elismerései[szerkesztés]

  • 1913 – Kis Aranyérem, München
  • 1915 – Állami Kis Aranyérem, Budapest.
  • 1920 – Wolfner-díj
  • 1922 – Horváth Nándor Balaton-díja
  • 1923 – Állami Nagy Aranyérem

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]