Borbé Levente

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borbé Levente

Borbé Levente (Csíkszentimre, 1967. július 25.) könyvtáros. Kutatási területe: könyvtártörténet, helytörténet és néprajz. Az Erdélyi Magyar Könyvtárosok Egyesületének tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja Borbé Sándor bányász, édesanyja Bitó Erzsébet munkásnő és háziasszony. Öt fiúgyerek közül a harmadik. Az elemi iskoláit a Csíkszeredához tartozó Csíkzsögödben végezte, a gimnázium alsó tagozatát a csíkszeredai 10-es számú Általános Iskola hokiosztályában (ma a József Attila Általános Iskola része), míg a líceumot a 2-es számú Építészeti Szaklíceumban folytatta. 1985-ben érettségizett. Diákévei alatt kipróbálta a festészetet, szobrászkodást és az ásatást. 1985-ben a csíkszeredai Házgyár alkalmazottjaként dolgozott. 1986-tól 1990 nyaráig a Hargita Népi Művészeti Szövetkezetnél (ARTA) teljesített szolgálatot mint díszítő keramikus. 1988-1989 között a gyergyószentmiklósi Figura műkedvelő színjátszó csoport tagja volt. 1990 nyarától keramikusként dolgozott Sepsiszentgyörgyön, majd visszatérve Csíkszeredába ládaszegezést, árukihordást vállalt, amit rakodómunkásként és elárusítóként folytatott. 1991–1998 között Hidegségen és Barackoson (Gyimesközéplok), 1999-től pedig Csíkkozmáson volt szakképzetlen tanár, ahol többnyire földrajz–történelmet és angol nyelvet oktatott. Ez idő alatt saját és főleg Lázár Ervin meséiből átírt színdarabjaiból adtak elő az iskola diákjai. 1998–1999-ben könyvtárosi oklevelet szerzett. 2000-től a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtárosa. 2004-ben a Babeş–Bolyai Tudományegyetem keretén belül könyvtárosi posztliceális képzésben részesült. 2009-ben végezte el a Brassói Transilvania egyetem bölcsészkarán a könyvtár- és információtudomány szakot, 2011-ben pedig a felnőttképzést.

Családja[szerkesztés]

1996-ban kötött házasságot Kovács Zsuzsanna fizika–informatika tanárnővel. Három gyerekük született: Ágnes (2005), Zsófia (2008) és Márton (2014).

Munkái[szerkesztés]

Rendszeresen publikál a ReMek-e elektronikus hírlevélben könyvtárosi témákról, újonnan megjelenő könyvekről. 2007 augusztusától vezeti a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogját magyar nyelven, 2008-tól pedig ennek román nyelvű változatát is. A Márton Áron Gimnázium évkönyveiben 2005-től publikál az iskola történetéről, a könyvtár helyzetéről, iskolai tevékenységekről. Az iskola honlapján számos cikk jelenik meg az említett témákban. Saját kis újságjában Zsögöd és környékének helytörténetével, földrajzával, kulturális életével is foglalkozik.

A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium évkönyveiben megjelent tanulmányai, cikkei: A Márton Áron gimnázium könyvtára (2004),[1] Az iskola adminisztrációs tevékenysége (2005), A Márton Áron Gimnázium régi könyvei (2005), Az iskola könyvelőségének és titkárságának tevékenysége (2006),100 éves évkönyv (2006,) Iskolánk nevelői (2007), A gimnázium laboránsai (2008), Csíki könyvtárak 100 esztendővel ezelőtt (2009), az iskola története folytatásban (2005-2010 között), A könyv, amit böngészni és tanulmányozni kell (2012), Évkönyves vetélkedőről (2013) Könyvtárosok a gimnáziumban (2014), A Micsurin-kert (2014), Tankönyvek, tanítás a csíksomlyói gimnáziumban (2015), Kicsengetési kártyák kalandos múltja (2016), Könyvtárosok a gimnáziumban 1944-től az ezredfordulóig (2017), Más intézmények gimnáziumunk épületében (2017), Szakosztályok a gimnáziumban (2018), A fizikalaboratórium új arculata(2018).

A budapesti Könyv, Könyvtár, Könyvtáros folyóiratban megjelent tanulmányai: A csíksomlyói Márton Áron Gimnázium könyvtára (2006),[2] A csíksomlyói ferences könyvtár (2011),[3] A csíki gimnázium hajdani könyvtárosai (2015).[4] A csíki gimnázium könyvtárosai a második világégéstől napjainkig (2017)[5], Erdélyi iskolai könyvtárosok a változások éveiben (2018)[6].

2006-ban az ÚJ AKROPOLISZ XII. Történet- és mesepályázatra beküldött írásáért elismerésben részesült. Címe: Ártatlan B.Berci életre szóló kalandja.

A 2008-as Csíksomlyó üzenete folyóiratban A csíksomlyói passiójáték címmel jelent meg egy tanulmánya.

A 2009-es, román nyelven megjelent szakdolgozatának címe, amelyet 2010-ben magyar nyelvre fordított: A csíksomlyói könyvtár öröksége (Moştenirea bibliotecii din Şumuleu Ciuc).

2010-ben megjelent Székelyföldi Legendárium egyik Csíkszéki gyűjtője[7]

A Sántha Attila által összegyűjtött székely tájnyelvi szótárban, a Bühnagy székely szótárban a Fenyőszegi csereklyék kis lapjából számos szócikk jelent meg[8].

A ReMeK-e-hírlevél - romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevelének társszerkesztője[9].

Jegyzetek[szerkesztés]

Források.[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]