Bonaparte-sirály

Bonaparte-sirály
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Gruae;
Csoport:	Gruimorphae;
Rend:	Lilealakúak (Charadriiformes);
Család:	Sirályfélék (Laridae);
Alcsalád:	Larinae;
Nem:	Chroicocephalus; Eyton, 1836
Faj:	C. philadelphia;
Tudományos név
	Chroicocephalus philadelphia; (Ord, 1815)
Szinonimák
	Larus philadelphia;
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Bonaparte-sirály témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Bonaparte-sirály témájú médiaállományokat és Bonaparte-sirály témájú kategóriát.

A Bonaparte-sirály (Chroicocephalus philadelphia) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt George Ord amerikai ornitológus írta le 1815-ben, a Sterna nembe Sterna Philadelphia néven.^[3] Sorolják, vagy sorolták a Larus nembe Larus philadelphia néven is.^[4] Magyar nevét Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte francia ornitológusról kapta.

Előfordulása[szerkesztés]

Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban fészkel, telelni délre vonul. Kóborlásai során eljut Európába, de még Japánba is. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, édes vizű mocsarak, tavak, tengerpartok és nyílt vizek.^[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 28–34 centiméter, szárnyfesztávolsága 78–90 centiméter, testtömege 170–230 gramm.

Nyári

és telelő tollazata

valamint röpképe

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokkal, halakkal, rákokkal, puhatestűekkel, férgekkel és más gerinctelenekkel táplálkozik.^[3]

Szaporodása[szerkesztés]

Fészekalja 2-4 tojásból áll.

Fiókája

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. január 20.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. január 20.)
↑ ^a ^b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
↑ Avibese. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
Védett fajok - magyar neve

További információk[szerkesztés]

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. január 20.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. január 20.)

[E-3] Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. január 20.)

[EE-4] Avibese. (Hozzáférés: 2020. január 20.)

[C-5] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]