Bodenwerder

	Bodenwerder
	; Bodenwerder címere
	; Bodenwerder címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Alsó-Szászország
Járás	Bodenwerder (1885. április 1. – 2010. január 1.); Bodenwerder-Polle (2010. január 1. – ); Province of Hanover (1866. szeptember 20. – 1885. április 1.); Hannoveri Királyság (1814. október 12. – 1866. szeptember 20.); Vesztfáliai Királyság (1807. augusztus 18. – 1813. október 28.); Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemség (1692 – 1807. augusztus 18.); Principality of Calenberg (1521–1692);
Irányítószám	37619
Körzethívószám	05533
Rendszám	HOL
Testvérvárosok	Lista Kalinyingrád (2003–)
	Népesség
Teljes népesség	5634 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	193,94 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	76 m
Terület	29,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 51° 58′, k. h. 9° 31′Koordináták: é. sz. 51° 58′, k. h. 9° 31′
	Bodenwerder Pozíció Alsó-Szászország térképén
	Elhelyezkedése Braunschweig térképén
	Bodenwerder weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bodenwerder témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bodenwerder település Németország Alsó-Szászország tartományában. A város jódtartalmú sósfürdőiről nevezetes. Lakosainak száma 5634 fő (2022. december 31.).^[1]

Fekvése[szerkesztés]

Hildesheimtől délnyugatra, a Weser folyó völgyében fekvő település.

Története[szerkesztés]

Nevét először 1284-ben említette oklevél, 1287-ben kapott városi jogot. 1289-ben már jelentős híd vezetett át itt a Weser folyón, amely létrehozta a kapcsolatot Hameln-Paderborn és Einbeck-Frankfurt am Main között. 1340 körül épültek a városfalak és tornyok.

Statius von Münchhausen (1555–1633) a nagy vagyonnal rendelkező ezredes-zsoldosvezér, Hilmar von Münchhausen (1512–1573) fia kastélyt építtetett itt, azonban elsősorban a fontos beverni és leitzkaui kastélyaiban élt, de egy ehhez hasonló hivatalos rezidenciát Bolzumban is építtetett.

Egyik leszármazottjuk volt Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen is, aki nyugalomba vonulása, 1750 után bodenwerderi birtokára költözött.

1810 és 1813 között a város a Vesztfáliai Királysághoz és Bodenwerder kerület Rinteln kantonhoz tartozott.

1935-ben a város megvásárolta Münchhausen báró kastélyát, és azóta is városházaként használja. Egy emlékszobát is berendeztek itt a város leghíresebb fiának.

Bodenwerder akkoriban a Hannoveri Elektorházhoz tartozott (1814-től Hannover Királyságában). Hannover 1866-os odacsatolásával Bodenwerder is Nyugat-Poroszországhoz került.

Nevezetességei[szerkesztés]

Városháza (Rathaus) – Münchhausen szülőháza volt, amelyben külön szoba őrzi emlékét.
Jódtartalmú fürdője – kútját 1886-ban fúrták.
Kolostor (Kloster Kemnade)

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Johann Bernhard Friese (1643–1726), ügyvéd
Christian Heinrich Behm (1662–1740), apát az Amelungsborn kolostorban
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen (1720–1797), Münchhausen báró – A nemes lovag 1738-tól több éven át állt az orosz cári udvar szolgálatában, majd onnan visszatérve írta meg kalandos történeteit, amelyek 1785-ben jelentek meg Londonban "Baron Münchhausens Narrative of his Marvellous Travels and Campaings in Russia" (Münchhausen báró leírásai oroszországi utazásairól és haditevékenységéről) címmel.
Julius Scharlach (1842–1908) ügyvéd és gyarmati vállalkozó
Hermann August von Münchhausen (1856–1922), földtulajdonos és lótenyésztő
Wilhelm Beye (1881–1960), mezőgazdasági termelő, politikus (DVP)
Ernst Katzenstein (1897–1989), ügyvéd
Erich Hansmann (1920–1989), német politikus (SPD), az Alsó-Szászországi Landtag tagja 1959-1965
Willi Waike (szül. 1938), német politikus (SPD), az Alsó-Szászországi Országgyűlés tagja 1982–1994, Alsó-Szászország pénzügyminisztere 1996–1998
Friedrich Buttler (* 1941), közgazdász
Jonatan Briel (1942–1988), filmrendező és forgatókönyvíró 1962-ben alapította a Holzminden ifjúsági filmstúdiót
Klaus Ritterbusch (* 1947), festő és fényképész
Wolfgang-Uwe Friedrich (* 1952), a Hildesheimi Egyetem elnöke
Jacobine von Dunten (1726–1790), Münchhausen báró felesége
Werner Lämmerhirt (1949–2016), gitáros; utoljára itt élt és itt is halt meg