Beszkidi alagút
| Beszkidi alagút (új alagút) | |
| Elhelyezkedése |  Ukrajna, Kárpátalja és Lvivi területKülső-Beszkidek, Kisszolyvai-hágó |
| Funkció | vasúti alagút |
| Teljes hosszúság | 1764 m |
| Belső szélesség | 10.5 m |
| Legmagasabb pont | 807 m t.sz.f. |
| Legalacsonyabb pont | 781 m t.sz.f. |
| Keresztezett akadály | Verkhovinskiy Khrebet |
| Vasútvonal | Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal |
| Vágányok száma | 2 |
| Nyomtáv | 1520 |
| Építés kezdete | 1886 |
| Átadás ideje | 2018. május 24. |
| Elhelyezkedése | |
 Beszkidi alagút
(új alagút) Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 é. sz. 48° 45′ 22″, k. h. 23° 18′ 32″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beszkidi alagút (új alagút) témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Beszkidi alagút (ukránul: Бескидський тунель, magyar átírásban: Beszkidszkij tunel) egy vasúti alagút a Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonalon a Külső-Beszkidekben, a Kisszolyvai-hágónál. Kárpátalja (a Kárpátontúli terület) és a Lvivi terület határán található.[1] Az 5. páneurópai közlekedési folyosó részét képezi. Ukrajna számára stratégiai jelentőségű, mivel ez biztosítja a nyugati kapcsolatot, és a kelet–nyugati tranzitszállítások 60%-a is itt bonyolódik.[2] A korábbi egyvágányú alagutat kiváltó új létesítmény 2018-ban készült el.[3]
Történelem[szerkesztés]
Régi alagút[szerkesztés]
A vasútvonalat és az első, ma is használt alagutat 1884–86 között[4], az Osztrák–Magyar Monarchia alatt építették.[1] A második világháború végén a visszavonuló Magyar 1. hadsereg felrobbantotta; a helyreállítás után a forgalom 1946 júliusában indulhatott újra.
Az alagút egyvágányú. A 21. század elejére állapota meglehetősen leromlott; problémák voltak többek között a vízelvezetéssel és a vágányokkal is.[1][2] Ennek következtében 40 km/órás, illetve az alatti megengedett sebesség volt érvényben.[5]
| régi alagút | |
 | |
| Teljes hosszúság | 1750 m |
| Keresztezett akadály | Verkhovinskiy Khrebet |
| Vágányok száma | 1 |
| Nyomtáv | 1520 |
| Építés kezdete | 1886 |
| Átadás ideje | 1886 |
|
régi alagút
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
| é. sz. 48° 45′ 23″, k. h. 23° 18′ 32″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 23″, k. h. 23° 18′ 32″ | |
| |
A Wikimédia Commons tartalmaz régi alagút témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Új alagút[szerkesztés]
Mivel a régi alagút egyvágányú kialakítása kapacitáskorlátot jelentett, Ukrajna egy új, kétvágányú alagutat építésébe fogott. Az Ukrán Vasutak 2006-ban jelentette be a projekt elkezdését, és 2007-ben indultak meg a tervezési munkák.[1][2]
A beruházás a Keleti Partnerség egyik kiemelt projektje volt. Az Európai Beruházási Bank (EIB) 2014 szeptemberében 55 millió euró hitel folyósításáról döntött,[1][2] míg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 40 millió dolláros hitelt nyújt. A 163 millió eurós összköltség 30%-át az Ukrán Vasutak saját erőből fedezték.[5]
Az építkezést 2013. október 29-én kezdte meg az Interbudmontazs és a Porr, az új osztrák alagútmódszer szerint.[5] 2014. szeptember 11-ig 501 m alagutat fúrtak ki.[2] Az áttörést 2016. január 21-én ünnepelték.[5] Az elkészült létesítményt 2018. május 24-én adta át Petro Porosenko ukrán elnök.[3]
2023 augusztusában orosz sajtóértesülések szerint csapás érte az alagutat az orosz–ukrán háborúban. Ez volt a második kárpátaljai támadás a volóci vasútállomást ért találat után.[6]
Jellemzők[szerkesztés]
Az új alagút a régi alagúttól 30 méterre épült; legmélyebben 180 m-rel van a felszín alatt. Hossza 1764 m (a portálokkal együtt 1822 m). Szélessége 10,5, magassága 8,5 m, ami lehetővé tette egy 70 km/h sebességgel járható kétvágányú pálya kiépítését. A szakasz napi kapacitása így naponta és irányonként 47-ről 100 vonatra emelkedett. A veszélyhelyzeti megközelítést lehetővé tevő régi alagúttal három keresztirányú kapcsolat köti össze.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Ukranian government agreed loan for building of railway tunnel (angol nyelven). Railwaybulletin.com, 2014. szeptember 22. [2014. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
- ↑ a b c d e Будівельники перейшли п’ятсот метрову відмітку Бескидського тунелю (ukrán nyelven). Ukrán Vasutak, 2014. szeptember 11. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
- ↑ a b Több mint duplázza a kapacitást az új alagút (magyar nyelven). IHO, 2018. május 25. (Hozzáférés: 2018. május 27.)
- ↑ A régi beszkidi alagút
- ↑ a b c d e Beskyd Tunnel holed through (angol nyelven). Railway Gazette, 2016. január 25. [2016. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
- ↑ Kárpátalja határát érte támadás, célponttá vált Putyin szemében a magyarok által épített alagút (magyar nyelven). index.hu, 2023. augusztus 12. (Hozzáférés: 2023. augusztus 12.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Бескидський тунель című ukrán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
