Berzsenyi Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Berzsenyi Károly
Életrajzi adatok
Született 1819.
?
Elhunyt 1877. május 17. (58 évesen)
Pest
Származás magyar
Házastársa Szakonyi Adél
Gyermekei Berzsenyi Margit
Pályafutása
Aktív évek 1839-

Egyházasmiklai Berzsenyi Károly (Sz.Udvarhely,[1] vagy Fogaras,[2] 1819. – Pest, Józsefváros, 1877. május 17.)[3] magyar színész, író.

Pályafutása[szerkesztés]

Édesapja Berzsényi János császári és királyi főhadnagy volt.[4][5] Színészi pályáját 1839-ben kezdte. Kedélyes szerepeket játszott, rendezőként is hírnévre tett szert vidéken, ahol 38 évig működött. 1857. október 9-én A bácsi című vígjátékban szerepelt a Nemzeti Színházban, később pedig a Cigányban és a Marianneban is játszott. 1877. május 17-én hunyt el a budapesti Szent Rókus kórházban tüdővészben. Halála után Eőry Pordán Gusztáv búcsúztatta koporsójánál. Sírkövét 1878. november 2-án avatták fel.

Neje Szakonyi Adél (Szakonyi Etelka, 1834 körül – Pápa, 1893. november 14.)[6] színésznő volt, Szakonyi Lajos, pápai alispán leánya. Gyermekük Vágó Istvánné Berzsenyi Margit (1863-1951) drámai színésznő.

Színdarabjai[szerkesztés]

  • Könnyelmű leány
  • Két huszár egy baka
  • Egy a mi népünkből
  • Decsanszki, szerb király halála
  • A borbély
  • A házi kém
  • Egy zsidó család
  • Dr. Faust házisipkája (Utolsó műve).

Fontosabb szerepei[szerkesztés]

  • Lóti (Benedix: A bácsi)

Működési adatai[szerkesztés]

  • 1849: Gócs Ede
  • 1850: Havi Mihály
  • 1851–55: Latabár Endre
  • 1856–57: Havi Mihály, Hegedűs Lajos
  • 1857–58: Hegedűs Lajos
  • 1858–60: Szabó József
  • 1860: Reszler István
  • 1861–66: Philippovics István
  • 1866: Debrecen
  • 1867: Károlyi György
  • 1869: Miklósy György
  • 1870–71: Szathmáry Károly, Miklósy György
  • 1871: Szuper Károly
  • 1873: Sztupa Andor
  • 1874: Miklósy György
  • 1876: Balassa Károly

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halotti anyakönyv szerinti adat. Bizonytalan, hogy Székelyudvarhely vagy Szamosudvarhely, ugyanis a halotti bejegyezésében így, rövidítve szerepel.
  2. 1853-ban, új útlevele igénylésekor Berzsenyi Károly azt vallotta, hogy az erdélyi Fogarason született.
  3. Halálesete a Szent Rókus-kápolna római katolikus halotti anyakönyvének 737/1877. folyószáma.
  4. Született a Marosvásárhelyhez tartozó Gelécen.
  5. Márfi Attila: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1849-1886. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 1993. (Színháztörténeti könyvtár 29.) 95-96. old.
  6. Pápai evangélikus halotti anyakönyv, 1893. év.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.