Bernhard Petri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bernhard Petri
Született1767. április 2.[1][2]
Zweibrücken[3]
Elhunyt

Theresienfeld[4]
Állampolgárságaosztrák
Foglalkozásagazdálkodó
A Wikimédia Commons tartalmaz Bernhard Petri témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bernhard Petri (Zweibrücken, 1767. április 2.Theresienfeld, 1853. október 28.) mezőgazdász.

Életpályája[szerkesztés]

1782 és 1785 között Schwetzingenben Friedrich Ludwig von Sckel híres kerttervezőnél tanult, majd oktatási kirándulásokat szervezett Franciaországba, Angliába és Hollandiába. Zweibrückenben kertészként dolgozott. Az 1790-es években a magyarországi Héderváron, a Hédervári család birtokán is szentimentális tájképi kertet épített, részben a korábbi barokk park területén. 1803-ban Petri Loosdorfban a későbbi I. János liechtensteini herceg gazdasági vezetője volt, ahol angol parkot hozott létre. 1805-ben, I. Alajos liechtensteini herceg halála után átvette a liechtensteini gazdaság irányítását.

Petri legfontosabb terve az 1996-ban az UNESCO világörökségi listáján is szereplő eisgrubi (Lednice) angol park létrehozása volt. Petri munkái közé tartoztak az Eisgrub mellett Adamsthalban, Neuhäuselben és a bögleni Rossauban lévő angol kertek is. 1808-ban a herceg felmentette a szolgálatából, majd nyugdíjba vonulása után Theresienfeldben saját merinó juhok tenyésztésébe kezdett.

Petri Theresienfeldben közgazdász és földtulajdonos volt, kiterjedt juhállománya volt, és új takarmánynövények termesztését vezette be. A tudományos mezőgazdasági szakirodalommal, valamint az európai országokba tett utazásokkal és saját kísérleti tevékenységével nagy mezőgazdasági ismeretre tett szert. Számos kiadványa kora komoly szakemberévé tette.

Főbb munkái[szerkesztés]

  • A juhok egésze a német éghajlat szempontjából. (Bécs 1815.) 2. kiadás egy kissé megváltozott címmel 2 részből (Bécs 1825.)
  • Fiziológiai-összehasonlító kísérletek a nagyon változatos takarmánynövények táplálkozási tulajdonságairól a kölcsönös hatások összehasonlításában, mind pedig az egészségre, vitalitásra és a test fejlődésére gyakorolt hatás tekintetében. Bécs 1824.
  • A mezőgazdaság igazi filozófiája, vagy egy teljesen új műtrágyázási rendszer, amely a földtulajdon növelésére alapul. 2 rész, (Bécs 1824 és 1827.)
  • A növényi táplálkozás elveiről a terméshozam kölcsönös viszonyában, a talaj kimerülésével és megtermékenyítésével, gyakorlati példákkal magyarázva, valamint a szisztematikus mintázatokra vonatkozó tervvel. (Bécs 1839.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Petri, Bernhard (BLKÖ)
  2. The Fine Art Archive
  3. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 17.)
  4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)

Források[szerkesztés]

  • William Lobe: Petri Bernhard. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 25. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1887, 522. o.
  • K. Ehrendorfer: Petri Bernhard. In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815-1950 (ÖBL). 8. kötet, kiadta az Osztrák Tudományos Akadémia, Bécs 1983, ISBN 3-7001-0187-2 , 3. o.