Bergi Nagyhercegség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bergi Nagyhercegség
Großherzogtum Berg
1806. március 15.1813. december 1.
Bergi Nagyhercegség címere
Bergi Nagyhercegség címere
Bergi Nagyhercegség zászlaja
Bergi Nagyhercegség zászlaja
Grand Duchy of Berg (1812).svg
Általános adatok
Fővárosa Düsseldorf
Terület17 300 km²
Népesség880 000 fő
Kormányzat
Államforma alkotmányos monarchia
ElődállamUtódállam
 Berg hercegségPorosz Királyság 
A Wikimédia Commons tartalmaz Bergi Nagyhercegség témájú médiaállományokat.

A Bergi Nagyhercegség (németül: Großherzogtum Berg) a Rajnai Szövetség egyik alapító állama volt 1806 és 1813 között a mai Németország, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália területén.

Története[szerkesztés]

Bergi lovas harcos I. Napóleon testőrségében, 1812

A francia forradalmi háborúk idején, 1794-ben a Jülichi Hercegség (franciául: Juliers) francia megszállás alá került, ezzel az egységes Jülich és Berg két részre szakadt, amelyek 1614 óta perszonálunióban álltak a Pfalz-neuburgi Wittelsbach ház uralma alatt. 1803-ban a bajor választófejedelem, I. Miksa, Pfalz-Neuburg örököse leválasztotta Berget a többi hercegségtől és más bajor területektől, és átadta azt az unokatestvérének, Vilmos bajor hercegnek, aki a Wittelsbach-ház egyik oldalágágának tagja volt.

1806-ban a Német-római Birodalom megszűnésegkor átszervezték a volt birodalom területét. Miksa, Bajorország királya az Ansbach Hercegségért cserébe átadta Berget Napóleonnak. 1806. március 15-én a francia császár a sógorának, Joachim Muratnak adta át Berget, beleértve a Rajna folyótól keletre fekvő egykori porosz területi szerzemányeket is. Murat uralkodása alatt egyesítették Berg (ezüst alapon vörös ágaskodó oroszlán) és Kleve (vörös alapon arany liliomos jogarcsokor) címerét, majd ezen elhelyezték a fekete horgonyt és a Bonaparte-ház címerét, amely Murat címeit (admirális és a birodalmi marsall) jelképezte. Napóleon sógoraként joga volt a császári sas használatára. 1806. július 12-én Berg csatlakozott a Rajnai Szövetségéhez és ezzel nagyhercegségre lett emelve. Ezután Berg területe tovább bővült Mark, Münster, Dortmund és egyes alsó-rajnai települések beolvasztásával.

A Bergi Nagyhercegség 1810-ben.

Murat 1808-ban megkapta a Nápolyi Királyságot, ezután Berget közvetlenül Napóleon irányította. A következő évben kinevezte gyermek unokaöccsét, Napóleon Lajos herceget, aki helyett a Bergi Nagyhercegséget Pierre Louis Roederer, mint régens kormányozta. 1810 júliusában kilenc napig Lajos nagyherceg uralkodott a Holland Királyság felett perszonálunióban.

Napóleon meghiúsult kontinentális gazdasága számos felkeléshez és lázadáshoz vezetett. A nagyhercegség rövid létezése véget ért, amikor a francia erők visszahúzódtak az 1813-as Lipcsei csata során. Ezt követően a területet Poroszország annektálta, amelyet hivatalosan a bécsi kongresszus is elfogadott. Berg része lett az újonnan létrejött Cleves-Berg tartománynak, míg Münster és Mark területei Vesztfália tartomány részei lettek.

Címere[szerkesztés]