Berde Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berde Károly
Berde Károly. 1940
Berde Károly. 1940
Született1891. május 6.
Nagyenyed[1]
Elhunyt1971. július 4. (80 évesen)[2]
Budapest[3][4]
Állampolgársága
GyermekeiBerde Botond
Foglalkozása
  • orvos
  • orvostörténész
  • bőrgyógyász
Tisztségeegyetemi tanár (1926–)
IskoláiKolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem (–1914, orvostudomány)
SírhelyeFarkasréti temető (8/1-1-208/209)[5][6]
A Wikimédia Commons tartalmaz Berde Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Laborfalvi vitéz Berde Károly (Nagyenyed, 1891. március 6. – Budapest, 1971. július 4.)[7] bőrgyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1952). Berde Amál (1886–1976) festő és Berde Mária (1889–1949) író öccse,[8] Berde Botond (1919–2014) gyógyszerész apja.[9]

Életpályája[szerkesztés]

Berde Sándor és Veres Mária fiaként született. 1914-ben diplomázott a kolozsvári egyetemen. 1914–1919 között ugyanott a Bőr- és Nemikórtani Klinika gyakornoka volt. 1919-ben az új román kormány kiutasította az országból. 1919–1921 között Nagyenyeden volt magánorvos. 1921–1930 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem tanársegéde és egyetemi adjunktusa (1926-tól) volt. 1926-ban magántanárrá képesítették a fertőző betegségek kór- és gyógytana tárgykörből. 1930–1931 között nyilvános rendkívüli tanár volt. 1931–1940 között a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen nyilvános rendes tanára volt. 1939–1940 között a Pécsi Egyetem rektora volt. 1940–1942 között a visszatért kolozsvári egyetem rektora volt, ahol 1940–1945 között a Bőr- és Nemikórtani Klinika nyilvános rendes tanára és a klinika igazgatója volt. A háború utáni Magyarországra költözése után 1953–1970 között az Országos Orvostovábbképző Intézet tudományos munkatársa volt. Özvegyen hunyt el, halálát vesegyulladás okozta.

Munkássága[szerkesztés]

Tanulmányutakat tett a német, dán, olasz, osztrák dermatológiai klinikákon. Jelentős érdemeket szerzett a bőr- és nemibetegségek kutatása terén. Nevéhez fűződik egy élősdi gombafaj (Triciphyton subfuscum), valamint egyes bőrgyógyászati kórképek önálló leírása. Megírta a kolozsvári és a szegedi bőrklinikák történetét, és feldolgozta irodalmi hagyatékukat. A Dermatológia című folyóirat társszerkesztője volt. Mintegy 140 szakközleményt tett közzé.

Sírja a Farkasréti temetőben található (8/1-1-208/209).[8]

Művei[szerkesztés]

  • A bőr- és nemibetegségek (Pécs, 1934)
  • A magyar nép dermatológiája, a bőr és betegségei népünk nyelvében és hiedelmében és szokásaiban (Budapest, 1940)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Berde Károly (Orvosi Hetilap, 1971. december 12.)
  • Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs, 1998.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerkesztette és kiadta: vitéz Szabó Pál. Pécs, 1940.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Keresztény magyar közéleti almanach, 3. kötet: Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997.
  • Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6821-7  
  • A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • A múlt magyar orvostörténészei. Sajtó alá rendezte: Gazda István. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Piliscsaba-Bp., 2002.
  • Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0
  • Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7  
  • Szegedi egyetemi almanach 1921-1995. Szerkesztette: Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, Hungaria, 1996.
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Berde Károly. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  2. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01592.htm, Berde Károly, 2017. október 9.
  3. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01592.htm, 2021. január 15.
  4. ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
  5. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  6. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  7. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 810/1971. folyószáma alatt.
  8. ↑ a b Budapesti Negyed 40-41-42. (2003/2-2003/4)
  9. ↑ Művelődés
  10. ↑ A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem (magyar nyelven). TGYO Blog, 2020. május 21. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  11. ↑ Pécsi Tudományegyetem jegyzőkönyvek | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Berde_Károly&oldid=26761088”