Beppu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beppu-si (別府市)
Beppu Kannawa Onsen03n4272.jpg
Egyéb jelképek
Fa Illatos osmanthus
Virág Rododendron
Közigazgatás
Ország  Japán
Régió Kjúsú
Prefektúra Óita prefektúra
Polgármester Hamada Hiroshi
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 120 801 fő (2015. máj. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület 125.13 km²
Időzóna JST, UTC+9
Elhelyezkedése
Beppu-si (Japán)
Beppu-si
Beppu-si
Pozíció Japán térképén
é. sz. 33° 16′ 46″, k. h. 131° 30′ 00″Koordináták: é. sz. 33° 16′ 46″, k. h. 131° 30′ 00″
Beppu-si weboldala

Beppu (japánul: 別府市, átírással: Beppu-si) város Japánban. Kjúsú szigetén, a Beppu-öböl nyugati partján fekszik. Közigazgatásilag Óita prefektúrához tartozik. 2013. december 22-én össznépessége 122085 fő. Fekvési területe 125,13 km².[2] A várost 1924. április 1-jén alapították.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Honsú szigetéről három órás hajóúttal közelíthető meg a Szeto-beltengeren keresztül. A hegyek és a tenger között terül el, ezért maga a város vékony és hosszú. Japán aktív geotermikus területen való fekvésének köszönhetően 108 aktív vulkán és több ezer onszen (forró termálvizes forrás) működik.[3] Beppu 2909 onszenjével Japán onszenjeinek 10%-át adja, ezzel kiemelkedik az ország termálvizes területei közül. Vízhozamával a világon második helyen áll a Yellowstone Nemzeti Park után. Már a Kodzsiki is megemlíti méltán híres különleges természeti adottságai miatt.

Melegvizes források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város gazdag bugyborékoló sártócsákban, fortyogó tavakban, hévizes fürdőkben, törpe gejzírekben, melyek 40 percenként törnek fel a mélyből. A monda szerint azért ilyen nagy a földfelszín alatti geotermikus aktivitás, mert a föld mélyében ördögök lakoznak.

A város és környéke a nap minden pillanatában gőzfelhőben fürdik az aktívan bugyborékoló, mélyből feltörekvő forró víznek köszönhetően. A legmelegebb vizű medencéket elkerítették a balesetek megelőzése érdekében, a veszélyre tiltó táblákkal hívják fel a figyelmet: „ Ha beleesik a tóba, megfőhet”, hiszen a hőfoka olyan magas, hogy gőzben főzött pudingot vagy onszen tamagót, vagyis a tavakba eresztett, hálóban főtt tojást is lehet venni.[4]

Nyolc fő hévízi részre, hattóra (hattou 八湯, szó szerint nyolc forrás) és kilenc fő geotermikus típusra van osztva, amit dzsigokunek (jigoku 地獄), vagyis pokolnak neveznek.[5] Ebből hat Kannava negyedben, kettő a Sibaseki negyedben található.

8 fő geotermikus típus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kannava negyed

  • Umi dzsigoku (umi jigoku), opálkék, a tenger színéről kapta nevét
  • Oniisibózu dzsigoku (oniishibouzu jigoku), a buddhista papok borotvált fejéről nevezték el, bugyogó sártócsa
  • Siraike dzsigoku (shiraike jigoku), fehér színű, tejes színéről kapta nevét
  • Kamado dzsigoku (kamado jigoku), neve katlant jelent, megfázás ellen be kell lélegezni a páráját, de lábfürdőt is vehetünk
  • Onijama dzsigoku (oniyama jigoku, démon hegy), ahol krokodilok élnek a termálvízben
  • Jama dzsigoku (Yama jigoku, hegy) kis gőzölgő tavacskák találhatóak

Sibaseki negyed

  • Csinoike dzsigoku (chinoike jigoku), vörös színű, a vérről kapta a nevét
  • Tacumaki dzsigoku (tatsumaki jigoku), neve a tornádóból ered, 30-40 percenként gejzír tör fel belőle

Beppu Hattó, a 9 fő hévizi rész[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Beppu Onszen
  • Kankaidzsii
  • Kamegava
  • Sibaszeki
  • Kannava
  • Mjoban
  • Horita
  • Hamavaki
  • Onijama dzsigoku

Fürdőkultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fürdőkultúra itt még inkább virágzik, a fürdőlétesítményekbe betérve mindent megkaphat a látogató, ami hozzátartozik egy igazi japán onszen élményhez. Ezekről a fürdőkről mintázta Mijazaki Hajao Chihiro Szellemországban című rajzfilmjében látható japán stílusú fürdőt is. A nők és férfiak számára fenntartott részt elkülönítették, ahol különféle hatású és hőmérsékletű kinti és benti medencéket lehet igénybe venni. A fürdőhöz szauna és fából készült gőzláda is tartozik (amivel találkozhatunk Kavabata Jaszunari A tó című művében is). Miután a vendég beleül, és a tetejét lehajtják úgy, hogy csak a fej látszik ki belőle, a vizet alatta felmelegítik, amitől a ládában finom gőz keletkezik, a pórusok kitágulnak, a vérkeringés felgyorsul, az izmok ellazulnak. Igénybe lehet venni olyan medencét, amelybe enyhe elektromos áramot vezetnek, mely a reumát kiválóan enyhíti, és a szunaburót, azaz homokfürdőt, amikor is a fürdő jukatájában belefektetik a vendéget a forró homokba és nyakig eltemetik.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sidaka-tó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

600 méterrel a tengerszint alatt fekszik gyönyörű környezetben hattyúkkal és pontyokkal. Közel két kilométer hosszú.

Takaszakijama majom park[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A park városon túl húzódó erdős hegyen található, több mint 1500 majomnak ad otthont, melyek vadon élnek, nem is olyan messze a lakott területtől.[6] 10 perc busszal a városközponttól.

Otobaru vízesés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beppu hegyvidéki részén található természeti látványosság.[7]

Wonder Rakutencsi vidámpark[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tradicionális vidámpark.

Umitamago akvárium[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város jellegzetessége.[8] A Takaszaki hegyen található, a Beppu-öbölre néz. Az igazán modern stílusban készült épületet 2002. áprilisától két éven keresztül építették. Teljes területe 11.008 m2, amiből a beépített terület 7.600 m2, az épület óriási méretű 10.881 m2-es összterületével. A létesítmény négy szinten várja a látogatókat számtalan élőlénnyel, fókákkal, rozmárokkal, vidrákkal, delfinekkel, pingvinekkel és a legkülönfélébb halakkal.

Beppu hihókan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve nagyjából a Titkos kincsek házát jelenti. 1980 óta működik. Különböző kiállításokat, szobrokat, viasz figurákat, ukijo-e képeket, fényképeket, filmeket láthat az érdeklődő 1000 jen belépési díj ellenében.[9]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Beppu Tüzijáték Fesztivál minden év július végén kerül megrendezésre Óita egyik legnagyobb tűzijáték bemutatójaként.[10] A beppu-öbölben úszó két hajóról körülbelül 5000 tűzijátékot lőnek fel.
  • Beppu-Óita maratont minden év februárjában megrendezik, a versenyzőknek a Beppu és a szomszédos Óita közötti 35 km-es távot kell megtenniük.[11]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Beppu Egyetem, 1954-ben alapított magán egyetem
  • Beppu Mizobe Gakuen Főiskola, 1986-ban alapított magán iskola
  • Ricumeikan Asia Pacific Egyetem, 2000-ben alapult, és nemzetközi csereprogramjáról híres. Évente 4000 külföldi diák érkezik különböző országokból

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Beppu, Ōita című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel..

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]