Bengál uhu
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Bubo bengalensis (Franklin, 1831) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Bengál uhu témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Bengál uhu témájú médiaállományokat és Bengál uhu témájú kategóriát. |
A bengál uhu (Bubo bengalensis) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt James Franklin brit katona és ornitológus írta le 1831-ben, az Otus nembe Otus bengalensis néven. Sorolták az uhu (Bubo bubo) alfajként is, Bubo bubo bengalensis néven.[3]
Előfordulása[szerkesztés]
Dél-Ázsiában, Banglades, India, Mianmar, Nepál és Pakisztán területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi száraz erdők és cserjések, barlangok és sziklás környezet, valamint ültetvények és szántóföldek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 56 centiméter.[5]
 |
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. május 2.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. május 2.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. május 2.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. május 2.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. május 2.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. május 2.)
