Basileuterus rufifrons

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Basileuterus rufifrons
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Újvilági poszátafélék (Parulidae)
Nem: Basileuterus
Faj: B. rufifrons
Tudományos név
Basileuterus rufifrons
(Swainson, 1838)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Basileuterus rufifrons témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Basileuterus rufifrons témájú médiaállományokat és Basileuterus rufifrons témájú kategóriát.

A Basileuterus rufifrons a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az újvilági poszátafélék (Parulidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt William John Swainson amerikai ornitológus írta le 1838-ban, a Setophaga nembe Setophaga rufifrons néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Basileuterus rufifrons actuosus Wetmore, 1957
  • Basileuterus rufifrons caudatus Nelson, 1899
  • Basileuterus rufifrons delattrii Bonaparte, 1854
  • Basileuterus rufifrons dugesi Ridgway, 1892
  • Basileuterus rufifrons jouyi Ridgway, 1892
  • Basileuterus rufifrons mesochrysus P. L. Sclater, 1860
  • Basileuterus rufifrons rufifrons (Swainson, 1838)
  • Basileuterus rufifrons salvini Cherrie, 1891[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Az Amerikai Egyesült Államok déli részén, valamint Mexikó, Belize, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama, Salvador, Kolumbia és Venezuela területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, száraz erdők, legelők és cserjések, valamint ültetvények és szántóföldek.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 13 centiméter, testtömege 7-16 gramm.[5] Hasonlít a Hawaii-szigetekre betelepített énekes álszajkóra (Garrulax canorus)

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokkal és más gerinctelenekkel táplálkozik, de bogyókat is fogyaszt.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. július 15.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. július 15.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. július 15.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. szeptember 26.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2016. május 29.)

További információk[szerkesztés]