Bartha József (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Bartha József (egyértelműsítő lap).
Bartha József
Született1866. december 1.[1]
Sáta
Elhunyt1950. március 10. (83 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • gimnáziumi tanár
Halál oka
  • szívizom rendellenesség
  • érelmeszesedés
A Wikimédia Commons tartalmaz Bartha József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bartha József (Sáta, 1866. december 1. – Budapest, Ferencváros, 1950. március 10.)[2] irodalomtörténész, főgimnáziumi tanár, iskolaigazgató.

Élete[szerkesztés]

Bartha János és Zalmás Mária fiaként született. Budapesten végzett egyetemet, majd 1893 és 1896 között gimnáziumi tanárként működött Nagybecskereken. 1896-tól 1898-ig a Magyar Nemzeti Múzeum tisztviselője. 1896–1933 között gimnáziumi tanár volt Budapesten, és ezalatt egy ízben (1922–1924) gimnáziumi igazgató is. 1924-től magyar nyelvi és irodalmi szakfelügyelői feladatot is ellátott. Halálát szívizomelfajulás, érelmeszesedés okozta. Felesége Kádár Erzsébet volt.

Munkássága[szerkesztés]

Bartha József–Prónai Antal: Stilisztika (1911)

Bartha jelentős irodalmi munkásságot is kifejtett: középiskolai tankönyveket, konzervatív és katolikus szellemű folyóiratcikkeket írt. Kritizálta korának modern íróit.

Művei[szerkesztés]

  • A palóc nyelvjárás. Budapest, 1893 (különnyomat a Magyar Nyelvőrből)[3]
  • A Toldi-monda. Irodalomtörténeti tanulmány. Szent István Társulat, Budapest, 1899 (A Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből, 34.)[4]
  • A magyar nemzeti irodalom története; írta és olvasókönyvvel ellátta Bartha József; Szent István Társulat, Budapest, 1899.[5] – több újabb kiadásban, 2 kötetre bontva[6]
  • Magyar nyelvtan mondattani alapon. Közép- és polgári iskolák I. és II. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1900[7] – több későbbi kiadás[8]
  • Néhány szó »A magyar nemzeti irodalom története« cimü könyvem hivatalos birálatához. Stephaneum Nyomda, Budapest, 1900[9]
  • A magyar katholikus énekköltészet a XVIII. századig. Szent István Társulat, Budapest, 1901 (A Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből, 42.)[10]
  • A magyar művelődés története, Stampfel-féle Könyvkiadóhivatal, Pozsony, 1901 (Tudományos Zsebkönyvtár 100.)[11]
  • Aesthetika, Stampfel-féle Könyvkiadóhivatal, Pozsony, 1903 (Tudományos Zsebkönyvtár, 113.)[12]
  • Stilisztika. A középiskolák IV. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1903[13]
  • Magyar egyházi énekek a keresztény középkorból. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Bartha József. Stampfel Károly kiadása, Budapest, 1903 (Segédkönyvek a Magyar Nyelv és Irodalom Tanításához, 4.)[14]
  • Magyar egyházi énekek a vallási harcok korából. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Bartha József. Stampfel Károly kiadása, Budapest, 1904 (Segédkönyvek a Magyar Nyelv és Irodalom Tanításához, 9.)[15]
  • Tinódi Lantos Sebestyén válogatott krónikás dalai. Szerkesztette Bartha József. Stampfel Károly kiadása, Budapest, 1904 (Segédkönyvek a Magyar Nyelv és Irodalom Tanításához, 16.)[16]
  • Retorika a középiskolák V. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1904 (Prónai Antallal közösen)[17]
  • Szemelvények a Margit-legendából, bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta Bartha József. Szent István Társulat, Budapest, 1905 (Irodalomtörténeti Olvasmányok 5.)[18]
  • Stilisztika a polgári leányiskolák III. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1906[19]
  • A magyar nemzeti irodalom története. A tanítóképző intézetek új tanterve szerint. Szent István Társulat, Budapest, 1906[20] – újabb kiadásban[21]
  • Alexandriai Szent Katalin verses legendája. Szent István Társulat, Budapest, 1906[22]
  • Stilisztika a tanító- és tanítónőképzők 1. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1907[23]
  • Az írásművek ismertetése. I. kötet. A tanító- és tanítónő-képzők II. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1909[24]
  • Az írásművek ismertetése. II. kötet. A tanító- és tanítónőképzők III. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1909[25]
  • Poétika a középiskolák VI. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1910[26]
  • Két nemzedék magyar irodalma 1875–1925. A Szerző Kiadása, Budapest, 1926[27]
  • Fajiság az irodalomban. Budapest, 1934. (Különnyomat a Célból)[3]
  • Sajó Sándor válolgatott költeményei. Összegyűjtötte és bevezette Bartha József. Budapest, 1937[3]
  • Az új magyar irodalom kis tükre 1896–1936. Szerzői kiadás, Budapest, 1938[28]
  • Hulló lombok. Költemények; Korda Nyomda, Budapest, 1939[3]
  • Szabad-e Adynak szobrot emelni? Budapest, 1939 (különnyomat a Célból)[3]
  • Faji elem és keresztény szellem irodalmunkban, Budapest, 1941[29]
  • Az Ady-kultusz: magyar öngyilkosság!; többekkel; Stephaneum Nyomda, Budapest, 1941[30]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01157.htm, Bartha József, 2017. október 9.
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 432/1950. folyószáma alatt.
  3. ↑ a b c d e Katolikus lexikon, i. m. [1]
  4. ↑ [2]
  5. ↑ [3]
  6. ↑ [4]
  7. ↑ [5]
  8. ↑ [6], [7]
  9. ↑ [8]
  10. ↑ [9]
  11. ↑ [10]
  12. ↑ [11]
  13. ↑ [12]
  14. ↑ [13]
  15. ↑ [14]
  16. ↑ [15]
  17. ↑ [16]
  18. ↑ [17]
  19. ↑ [18]
  20. ↑ [19]
  21. ↑ [20]
  22. ↑ [21]
  23. ↑ [22]
  24. ↑ [23]
  25. ↑ [24]
  26. ↑ [25]
  27. ↑ [26]
  28. ↑ [27]
  29. ↑ Pintér: Századunk magyar irodalma, 1415. o.
  30. ↑ [28]

Források[szerkesztés]

Egyéb irodalom[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bartha_József_(irodalomtörténész)&oldid=25053154”