Bartha András (üzletember)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bartha András
Született 1948. augusztus 4. (71 éves)
Kecskemét
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Kitüntetései Klauzál Gábor-díj (2002)

Bartha András (Kecskemét, 1948. augusztus 4. –) magyar üzletember, író, költő, golfozó, az Aranypók Zrt. korábbi vezérigazgatója, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnökségének korábbi tagja.


Korai évek, tanulmányok[szerkesztés]

1948. augusztus 4-én született Kecskeméten.

Tanulmányait szülővárosában kezdte meg, a gimnáziumot azonban már Budapesten fejezte be szülei költözése miatt. A Vörösmarty Mihály Gimnázium elvégzése után többek között az Astoria Szállóban dolgozott pincértanulóként. Ekkor még a vendéglátóiparban látta jövőjét, üzletvezető vagy szállodaigazgató akart lenni, hamarosan azonban elfordult a vendéglátóipartól és közgazdaságtannal kezdett foglalkozni.

1968-ban felvételt nyert a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, ahol az első reformévfolyam tagjaként kezdte meg tanulmányait. 1972-ben diplomázott belkereskedelem-marketing szakon, később marketing tárgyból doktori fokozatot szerzett.


Pályafutása[szerkesztés]

Diplomája megszerzését követően az Állatforgalmi-és Húsipari Trösztnél (ÁHT) helyezkedett el marketing-előadóként. A trösztnél gyors karriert befutva előbb osztályvezetői, főosztályvezetői, kereskedelmi igazgatói, majd vezérigazgató-helyettesi rangra emelkedett. Két évtizeden keresztül dolgozott a vállalatnak, és ez idő alatt jött rá, hogy jó érzéke van a reklámkészítéshez.

Bartha első reklámjaival az ÁHT azon termékeit igyekezett népszerűsíteni, amelyek nagyobb mennyiségben álltak a lakosság rendelkezésére. A hús ebben az időszakban korlátozottan volt csak hozzáférhető, az állatvágás melléktermékei azonban, mint a hurka vagy a disznósajt nem voltak keretes áruk.

Egyik legismertebb munkája a Sas Istvánnal közösen elkészített "Ezt nem adom, ez disznósajt" szövegű spot,[1] amely a Cannes-i Reklámfesztiválon aranyérmet nyert.

A rendszerváltást követően többször munkahelyet váltott, végül az Aranypóknál helyezkedett el privatizációs biztosként. Munkába állását követően végigjárta az Aranypók korábbi 85 boltjából 1991-ben még megmaradt 33 üzletet, ahol a dolgozók által a vállalat iránt mutatott lojalitás arra ösztönözte, hogy a munkavállalói résztulajdonosi program lehetőségeit kihasználva részvénytársaságot alapít a vállalat megmaradt egységeivel. A korábban a vállalat tulajdonában álló üdülőket és magát a székhelyet is eladta, a befolyt pénzből pedig egy régi gyárépületbe költöztette az Aranypókot.

1991-től az Aranypók Rt. vezérigazgatójaként dolgozik, amely 9 bolttal kezdi meg működését és az első MRP (Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program) cégként lép az értéktőzsdére.[2]

Pályafutása Varga Attila 2018-ban megjelent Hazai hősök című portrékötetében is összefoglalásra került, mellyel a szerző 50 különleges életúttal rendelkező magyarnak kívánt emléket állítani.


Írói és költői munkássága[szerkesztés]

1988-ban jelent meg Kézikönyv a nők elsárkányosodásáról című könyve a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat gondozásában, amely az év legnagyobb példányszámban eladott könyveként bestselleré vált.

A könyvet sokan bírálták, Berkes Erzsébet az Élet és Irodalom lapjain közölt róla kritikát. Két ellenkönyv is megjelent a következő években: Pécsiné Fehér Rózsa és Várkonyiné Horn Lilla Kézikönyv… a férfiak elkígyósodásáról és ellovagtalanodásáról című könyve (1989), illetve dr. Sély Györgyi Válasz a sárkánynak című írása (1990).[3]

1990-ben Bartha András új könyvvel jelentkezett, mely az Újabb felfedezések a nők elsárkányosodásáról címet viselte és szintén nagy példányszámban kelt el.

2004-ben A kézikönyv a nők elsárkányosodásáról a Sonore kiadó hangoskönyvként[4] is megjelent, Varga Tamás felolvasásában.

2012-ben jelent meg verseskötete E-mail versek - Teljes élet címmel. A kötet újszerűségével, szokatlan mondanivalójával nagy sikert aratott.

2015-ben társzerzője volt a népszerű, szórakoztató Hátsó Gondolatok, Rossz az aki, rosszra gondol[5] társasjátéknak, a Bohéma-Games Kft. kiadásában.

2016-ban jelent meg Önéletrajzi kötete Éltem mint más három! (Önéletrajzi emlékképek) címmel.

2018-ban írta meg első vígjáték színdarabját, melyet a 70. születésnapján mutatott be a Játékszín A Parkolóban[6] címmel.

2018-ban jelent meg első novelláskötete Lóalkatrészek címmel.


Magánélete[szerkesztés]

Bartha András nős, két gyermek édesapja.

Szabadidejében golfozik, tagja a Magyar Senior Golfozók Társaságának,[7] senior kategóriában többször is díjat nyert. 2010-ben a Szezonnyitó Aranypók Társasági Golf Kupán, melynek névadó szponzora, a 2009-es Év Klubtagjaként tüntették ki.[8]


Díjak és elismerések[szerkesztés]

  • Klauzál Gábor-díj (2002)[9]


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Disznósajt reklám. videa.hu (Hozzáférés: 2015. júl. 8.)
  2. Batka Zoltán. „Lyukas háló: bezárja legtöbb üzletét az Aranypók”, 2012. október 10. (Hozzáférés ideje: 2015. július 8.) 
  3. Elekes Irén Borbála: A nő és a társadalom: Huszadik századi körkép. www.tarki.hu (2002. feb. 1.) (Hozzáférés: 2015. júl. 8.) (PDF) arch
  4. Kézikönyv a nők elsárkányosodásáról. www.youtube.com (Hozzáférés: 2015. júl. 8.)
  5. Hátsó Gondolatok- Felnőtt Társasjáték (magyar nyelven). Felnőtt Társasok. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  6. dr.Bartha András: A Parkolóban színdarab
  7. 2015 évi tagnévsor. www.seniorgolf.hu (Hozzáférés: 2015. júl. 8.)
  8. Szezonnyitó Aranypók Társasági Golf Kupa beszámoló. golfozom.hu (2010. ápr. 12.) (Hozzáférés: 2015. júl. 8.) arch
  9. Kitüntetések március 15. alkalmából. gondola.hu (2002. máj. 14.) (Hozzáférés: 2015. júl. 8.)


Források[szerkesztés]