Bariszav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bariszav (Барысаў)
A Voszkreszenszkij-templom és Borisz Vszeszlavics emlékműve
A Voszkreszenszkij-templom és Borisz Vszeszlavics emlékműve
Bariszav címere
Bariszav címere
Bariszav zászlaja
Bariszav zászlaja
Közigazgatás
Ország  Fehéroroszország
Terület Minszki terület
Járás Bariszavi járás
Jogállás járási jogú város
Alapítás éve 1102
Irányítószám 222120
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 145 659 fő (2013)[1][2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 169 m
Időzóna UTC+03:00
Elhelyezkedése
Bariszav (Fehéroroszország)
Bariszav
Bariszav
Pozíció Fehéroroszország térképén
é. sz. 54° 14′, k. h. 28° 30′Koordináták: é. sz. 54° 14′, k. h. 28° 30′
Bariszav weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bariszav témájú médiaállományokat.

Bariszav (Барысаў, oroszul БорисовBoriszov) járási jogú város Fehéroroszország Minszki területén, a Bariszavi járás székhelye. Minszktól 75 km-re északkeletre fekszik, a Moszkvába vezető M1-es autópálya mentén, a Berezina-folyó partján, a Szha-patak torkolatával szemben. Délről a Plisza-patak határolja. 2006-ban 150,1 ezer lakosa volt, ezzel a Minszki terület (és az ország 9.) legnépesebb városa. Közigazgatási területe 46 km².

Történelem[szerkesztés]

Borisz Vszeszlavics polocki fejedelem alapította 1102-ben, róla kapta a nevét is. A 13. században már fontos kereskedelmi központ, ekkor kerül a Litván fejedelemség uralma alá. 1793-ban csatolták Oroszországhoz. 1812 telén Napóleon Moszkva felől visszavonuló csapatai a város közelében keltek át a Berezinán súlyos harcok közben.

1871-ben épült meg a vasútvonal, mely megnövelte a település jelentőségét és utat nyitott a gazdasági fejlődésnek. 1918–1919-ben német, majd 1919. augusztus 19. és 1920. május 25. között német majd lengyel megszállás alatt volt, majd a BSZSZK része lett (az 1920-as években kerületi – okrug – székhely is volt). 1941. július 2.1944. július 1. között német megszállás alatt volt. A fasiszták a város környékén több haláltábort is létesítettek. 1959-ben 59,3 ezer lakosa volt. A régi városrész (Sztaroboriszov) a folyó bal (keleti) partján fekszik, a mai város legnagyobb része (Novoboriszov, Zalinyejnij, Pecsi városrészek) a jobb (nyugati) parton terül el.

Gazdaság[szerkesztés]

Vegyipar (gyógyszer-, gumigyártás), kristályüveggyár, hangszerkészítés (zongora), fafeldolgozás (a Kirov-gyufagyár az egyik legnagyobb az országban, papírgyára többek között bankjegypapírt is előállít), szivattyúgyár. Villamosalkatrészgyártás (gépkocsikba és traktorokba), élelmiszeripar (tej- és húskombinát, makarónigyár, konzervgyár, sörgyár). Folyami kikötő, vasútállomás a Minszk-Moszkva vonalon, közelében halad el az M1-es autópálya. Zsodzinán keresztül Minszkkel köti össze a P53-as autóút, míg a P67-es Plescsanyicivel (57 km) és Berazinóval (54 km) teremt összeköttetést.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Voszkreszenszkij-templom – az egykori piactéren (Torgovaja ploscsagy) található, 1874-ben épült oroszos stílusban, 6 hagymakupolával. Harangtornyát 1907-ben emelték.
  • Szűz Mária-templom – eredetileg klasszicista stílusban épült 18061823 között, 1988–1990-ben építették újjá eredeti formájában.
  • Vasúti pályaudvar 20. század eleji épülete.
  • Egykori földvár romjai.
  • A városalapító fejedelem emlékművét 2002-ben emelték a város alapításának 900. évfordulójára.
  • Kereskedőházak a Lopatyin-utcában (1908).
  • Nagyzsinagóga (20. század eleje).

Híres lakosai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]