Ioan Barac
| Ioan Barac | |
.jpg) | |
| Barac egykori lakóháza a brassói Bolgárszegen | |
| Élete | |
| Született | 1776. Alamor |
| Elhunyt | 1848. július 10. Brassó |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers |
_ILR_252.jpeg)
Ioan (vagy Ion, németesen Johann) Barac (vagy Baracu, eredetileg Popovici) (Alamor, 1776 – Brassó, 1848. július 10.) román költő.
Élete[szerkesztés]
Iskoláit a nagyenyedi református kollégiumban és a kolozsvári piaristáknál végezte. Ezután előbb Feleken és Gheorghe Lazăr segítségével a brassói Bolgárszegen volt tanító, majd élete végéig Brassó város román fordítójaként dolgozott. 1837–1838-ban ugyanott megjelentette az első erdélyi román nyelvű folyóiratot. A Foaia Duminecii hetente jelent meg, illusztrációkat is tartalmazott és főként alacsony színvonalú német szépirodalmat adott közre fordításban. Az anyagi alapokat a helyi román kereskedők biztosították, a folyóiratnak mintegy 800 előfizetője volt.[1]
Munkássága[szerkesztés]
Rudolf Orghidan brassói kereskedő támogatásával népies formájú és ízlésű verses átdolgozásokat készített és jelentetett meg német és magyar nyelvből. Forrásai között szerepeltek a világirodalom nagyjai (Az Ezeregyéjszaka meséi, a Till Eulenspiegel, Shakespeare, Aeneas Silvius Piccolomini), a kor divatos írói (August von Kotzebue, Jean-François Marmontel, François-René de Chateaubriand), sok író magyar közvetítéssel: Josephus Flavius például Vályi Nagy Ferenc, Homérosz Dugonics András, Salomon Gessner pedig Kazinczy Ferenc nyomán.
Leghíresebb és legjobbnak tartott műve Gergei Albert Árgirus-históriájának román átdolgozása. Korábbi, humanista forrásokból vette át azt az allegorikus értelmezést, amely Árgirust Traianusszal, Ilonát pedig Daciával, vagyis Erdéllyel azonosítja. Műve a teljes román nyelvterületen népszerű lett, 1913-ig huszonhárom kiadást ért meg, folklorizálódott, 1888-ban pedig németre fordították. A magyar irodalomból átdolgozta még Fazekas Mihály Lúdas Matyiját (O paradigmă a leneșului Pipelea Gâscariu) és Mészáros Ignác Kartigámját.
Művei[szerkesztés]
- Istoria despre Arghir cel frumos și Elena cea frumoasă și pustiită crăiasă ('Történet a szép Árgirusról és a szép és elhagyott Ilona királyasszonyról'). Nagyszeben, 1801, 2. kiadása Brassó, 1809
- Paginile cele minunate ale vestitului și viteazului craiului celui grecesc din Itachi, Odiseus ('Odüsszeuszról, Itakha híres és vitéz királyáról szóló csodálatos lapok'). 1816, kéziratban
- Risipirea cea de pre urme a Ierusalemului ('Jeruzsálem utolsó pusztulása'). Bukarest, 1821, 2. kiadása Nagyszeben, 1843
- O mie și una de nopți: Istorii arabicești sau Halima ('Ezeregyéjszaka'). 8 kötet, Brassó, 1836–1840
- Nașterea și toată viața minunatului Piticot de un cot și cu barbă cu tot ('Az egy könyökű és csupa szakáll Törpécske születése és egész élete'). Uo., 1842
- Cei trei frați gheboși sau Trei bărbați și o muiere ('A három púpos fiútestvér avagy Három férfi és egy asszony'). Uo., 1843
- Toată viața, istețiile și faptele minunatului Tilu Buhoglindă ('A csodálatos Till Eulenspiegel egész élete, csínyei és tettei'). Uo., 1840, 2. kiadása uo., 1846
- Tragedia lui Samson ('Sámson tragédiája'). Uo., 1846
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Pálffy Endre szócikke, Világirodalmi lexikon, I., Budapest, 1970
- Zirkuli Péter: A népiesség kezdetei. = Z. P.: Találkozások. Budapest, 1988
- Dicţionarul scriitorilor români, Mircea Zaciu, Marian Papahagi, Aurel Sasu irányításával, 4 kötet, Editura Fundaţiei Culturale Române, 1995-2000
- Sorin Mitu: National Identity of Romanians in Transylvania. Budapest, 2001
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A firenzei Cronologia della Letteratura Rumena szócikke
- A Székely Nemzeti Múzeum 2007-es kiállítási katalógusa Archiválva 2020. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Barac egykori lakóháza a bolgárszegi Pța Unirii (korábban Prund) 3. sz. alatt
További információk[szerkesztés]
- Bornemisa Sebestyén: Három hazai román költő, Budai Deleanu János, Aaron Vazul, Barac János a XIX. század elejéről; Új Könyv-Ny., Szászváros, 1914
.svg){kind=small}