Banzart
| Banzart, Bizerte (بنزرت) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Tunézia |
| Irányítószám | 7000 |
| Testvérvárosok | Lista
|
| Népesség | |
| Teljes népesség |
|
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 4,0 m |
| Terület | 34 km² |
| Időzóna | UTC+1 (UTC) |
| Elhelyezkedése | |
 Banzart, Bizerte
Pozíció Tunézia térképén
| |
| é. sz. 37° 16′ 28″, k. h. 9° 52′ 26″Koordináták: é. sz. 37° 16′ 28″, k. h. 9° 52′ 26″ | |
| Banzart, Bizerte weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Banzart, Bizerte témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Banzart Bizerte ( arabul : بنزرت, Benzart); történelmileg : föníciai nyelven: 𐤄𐤉𐤁𐤅 𐤀𐤊𐤓𐤀 Hippo Acra, Latinul: Hippo Diarrhytus és Hippo Zarytus ), a Bizerte-i kormányzóság fővárosa, 2014-ben 142 966 lakosa volt. Banzart (Bizerte) Afrika legészakibb városa.
Története[szerkesztés]
A mai Bizerte nem igazán arab jellegű, inkább hasonlít egy dél európai kisvároshoz, mint egy tipikus arab településhez. Kr.e. 1100 körül a föníciaiak alapították.
Bizertét már a punok is kikötőnek használták. A Római Birodalom idején Hippo Diarrthytus néven élvezett kiváltságokat. A Benzert nevet az arab hódítóktól kapta, máig is így nevezik.
A város századokon át "tengeri kalózfészek" volt, ennek megfelelő előnyös jövedelmekkel.
1882-től a francia gyarmatosítók haditengeri bázissá építették ki, s mint ilyen fontos szerepet játszott a Földközi-tenger ellenőrzésében. Ismert, hogy az utolsó város volt, amely továbbra is francia irányítás alatt maradt, miután az ország többi része elnyerte függetlenségét. A franciák ezt a tengeri bázist, a gyarmatosítás szimbólumát 1963-ban hagyták el végleg.
A mai város[szerkesztés]
A kis kiterjedésű történelmi negyed a ma már csak halászbárkáktól látogatott régi kikötő köré tömörül. Az öreg kikötőhöz érve megkapó, szinte festői a látvány, a medencében apró színes bárkákat ringat a víz. A parton pedig jellegzetes, lapos tetős, nagyrészt vakítóan fehér, évszázados kis házak állnak. E kép élénk kontrasztjaként mögöttük áll Bizerte egyetlen modern toronyháza a tengerparton.
Az öreg kikötő délnyugati sarkában van az óváros szíve, a place Bouchoucha. E térről nyílnak a Medina zegzugos utcái. Itt és a környéken zajlik a bazár színes, zajos élete.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Nagymecset
- Kabah
- Tengeri akvárium
- Kongresszusi palota
Galéria[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Tunézia (Panoráma, 1986) ISBN 963 243 844 2
|
