Bambuszliget hét bölcse
A Bambuszliget hét bölcse (竹林七賢, pinjin: Zhúlín Qī Xián, japán nyelven Csikurin no Sicsiken) kínai taoista írók, filozófusok és zenészek egy csoportja volt, akik az i. sz. 200-as években tevékenykedtek. Közösségük jórészt fiktív, bár személyeik kétségtelenül léteztek történelmileg. Csoportként az utókor határozta meg őket, tényleges kapcsolatuk egymással bizonytalan. Ugyancsak kérdéses fennmaradt életrajzuk sok eleme.
A hagyomány szerint hivatalnokok voltak, akik később hátat fordítottak a közéletnek, és a természetben találták meg boldogságukat. Innen a „bambuszliget” gyakori emlegetése költészetükben és a csoport elnevezése. Tevékenységük helye Sanjang ( ) vidékén, Honan ( ) tartományban lehetett. Verseik legtöbbször mindennapi témákat dolgoztak fel, a természet szépségeinek hódoltak, de filozófiai kérdésekkel is foglalkoztak. A költői kör fejét, Hszi Kang ( )ot 262-ben felségsértés vádjával kivégezték.
A későbbi korokban kínai és japán legendák, irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotások (például japán necukék) születtek csoportjukról.
A hetek (kínai írásjegyekkel és japán nevükkel is)
[szerkesztés]- Zsuan Csi ( ), 阮籍, (Genszeki)
- Hszi Kang ( ), 嵆康, (ケイ康 Keikó)
- San Tao ( ), 山濤,(Szantó)
- Liu Ling, 劉伶, (Rjúrei)
- Zsuan Hszian ( ), 阮咸, (Genkan)
- Hsziang Hsziu ( ), 向秀, (Dzsódzsú)
- Vang Zsong ( ), 王戎, (Ódzsú)
Források
[szerkesztés]- Étienne Balázs; Chinese Civilization and Bureaucracy. Yale University Press, New Haven, Conn. (1964). ISBN 0300094566
- Alexander Coburn Soper; «A New Chinese Tomb Discovery: The Earliest Representation of a Famous Literary Theme», in: Artibus Asiae (1961)
- Ellen Johnston Laing; «Neo-Taoism and the 'Seven Sages of the Bamboo Grove' in Chinese Painting» i: Artibus Asiae (1974)
- Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 671. o.