Baixa Cerdanya
Ellenőrzött
| Baixa Cerdanya | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Tartomány | Alt Pirineu | ||
| Rang | Katalán comarca | ||
| Székhely | Puigcerdà | ||
| Polgármester | Isidre Chia Trilles (2021–) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 20 068 fő (2024)[1] | ||
| Népsűrűség | 36,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 546,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 42° 23′ 21″, k. h. 1° 47′ 35″42.389167°N 1.793056°EKoordináták: é. sz. 42° 23′ 21″, k. h. 1° 47′ 35″42.389167°N 1.793056°E | |||
 | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baixa Cerdanya témájú médiaállományokat. | |||
Baixa Cerdanya, azaz Alsó Cerdanya (spanyolul Baja Cerdaña) járás (comarca) Katalóniában, Girona és Lleida tartományokban. Cerdanya másik része, Alta Cerdanya Felső Cerdanya már Franciaországban található. Baixa Cerdanya Ripollès, Berguedà, Alt Urgell és French Cerdagne comarcákkal határos. A járás egy része (Llivia központtal) a folytonos országhatártól északra enklávéként, francia területekkel körülvéve helyezkedik el,
A középkorban Cerdanya grófság része volt.
Települései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Település | Népesség | Település | Népesség |
|---|---|---|---|
| Alp | 1.315 | Bellver de Cerdaña | 1.738 |
| Bolvir | 276 | Das | 165 |
| Fontanals de Cerdanya | 428 | Ger | 409 |
| Guils de Cerdaña | 368 | Isòvol | 202 |
| Lles de Cerdanya | 246 | Llivia | 1.173 |
| Meranges | 85 | Montellà i Martinet | 535 |
| Prats i Sansor | 217 | Prullans | 233 |
| Puigcerdà | 8.370 | Riu de Cerdanya | 99 |
| Urús | 206 |
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kapcsolódó irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Manel Figuera (2005). Els 40 millors racons de la Cerdanya. Barcelona, RACC-62. ISBN 84-96149-39-0.
- Volum 5 (2004). La Gran Enciclopèdia en català. Barcelona, Edicions 62. ISBN 84-297-5433-4.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) - Juan Antonio Bertrán (1992). La Cerdaña de siempre. Barcelona, Editorial Juventud. ISBN 84-261-2660-X.
- Enric Sànchez-Cid (2003). Del Cap de Creus a la Franja. Valls, Cossetania Edicions. ISBN 84-96035-93-X.
- DDAA (2005). La guia RACC de Catalunya. Barcelona, RACC-Edicions 62. ISBN 84-96149-36-6.
- Enric Ventosa i Serra (2004). Les esglésies romàniques de la Cerdanya. Barcelona, Farell. ISBN 84-95695-39-1.
- DDAA (1998). Un any a la Cerdanya. Descobrir Catalunya, Edicions 62. ISSN 1138-2813.
- Semproniana, Pròleg: Ignasi Riera (1995). La Cuina Tradicional de Cerdanya. Tremp, Garsineu Edicions. ISBN 84-88294-53-0.
- Antoni Mañé - Lluís Vidal i Carme Vila (2006). Guia dels monuments megalítics de la Cerdanya. Publicacions Abadia de Montserrat. ISBN 84-84158-29-2.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Instituto Nacional de Estadística (spanyolul)
- IDESCAT: Baixa Cerdanya (katalánul)
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos weboldal (katalánul)
- Turizmus Archiválva 2018. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (katalánul)
