Bad Rodach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bad Rodach
Rathaus-Bad-Rodach.jpg
Bad Rodach címere
Bad Rodach címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Polgármester Tobias Ehrlicher (SPD)
Irányítószám 96476
Körzethívószám 09564
Rendszám CO, NEC
Népesség
Teljes népesség6394 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség82,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság320 m
Terület77,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Bad Rodach (Németország)
Bad Rodach
Bad Rodach
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 20′, k. h. 10° 47′Koordináták: é. sz. 50° 20′, k. h. 10° 47′
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Bad Rodach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Rodach témájú médiaállományokat.

Bad Rodach város Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 6394 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/-

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

1999 óta a város elismert gyógyhely a legmelegebb frank termálforrás.

Fekvése[szerkesztés]

Coburgtól északnyugatra fekvő település.

Földrajza[szerkesztés]

Bad Rodach a bajor Coburg északi részén található, a határ közelében, Türingiában. Mintegy 18 kilométerre északnyugatra Coburgtól, keletről a Langen-hegység határolja és ugyanazon hegyek nyugatról, a Rodach folyó mellett található.

Városrészek[szerkesztés]

  • Breitenau
  • Carlshan
  • Elsa
  • Grattstadt
  • Gauerstadt
  • Heldritt
  • Lempertshausen
  • Mährenhausen
  • Niederndorf
  • Oettingshausen
  • Roßfeld
  • Rudelsdorf
  • Schweighof
  • Sülzfeld

Története[szerkesztés]

Rodach nevét a 8. század második felében említették először "Radaha" vagy "Rotaha" alakban. Első alkalommal III. Arnulf által Regensburgban aláírt tanúsítvány említette 899 március 11-én.

1362 Rodach városi jogokat kapott. 1300-ban egy városi település piaccal, amelyet 1386-ban fallal vettek körül és 1425-ben kapott saját hatáskört. A reformáció idején, evangélikussá lett Rodach is.

A harmincéves háború idején a város elpusztult, 1632-ben pedig leégett. 1634-ben a város kifosztották a császári csapatok, 1635-ben éhinségtől szenvedett, mely ekkor 808 ember halálát okozta. A város újjáépült, és a 19. század elején létrejöttek az első ipari vállalkozások is. 1825-ben, a nyugati városfal megtört; A köveit a piactéren a nemrég leégett házak újjáépítéséhez használták fel.

1892 július 1-jén a városban kiépült a vasúti kapcsolat Coburggal. 1911-ben üzembe helyezték a városi erőművet.

1920 csatlakozott Bajorországhoz.

2016-ban közel 3900 lakosú város 4.000 munkahellyel.

Galéria[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]