Bünde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bünde
Haus Dahlkötter.JPG
Bünde címere
Bünde címere
Bünde zászlaja
Bünde zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Járás Herford
Irányítószám 32257
Körzethívószám 05223
Rendszám HF
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 45 615 fő (2015. dec. 31.)
Népsűrűség769,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság75 m
Terület59,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Bünde (Németország)
Bünde
Bünde
Pozíció Németország térképén
é. sz. 52° 12′, k. h. 8° 36′Koordináták: é. sz. 52° 12′, k. h. 8° 36′
Bünde (Észak-Rajna–Vesztfália)
Bünde
Bünde
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Herford térképén
Elhelyezkedése Herford térképén
Bünde weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bünde témájú médiaállományokat.

Bünde település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 45 615 fő (2015. december 31.). Bünde Hüllhorst, Kirchlengern, Hiddenhausen, Enger, Spenge és Rödinghausen községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Osnabrücktől keletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Nevét 853-ban egy oklevélben említették először "Buginithi" néven, így Bünde Ravensberger egyik legrégebbi településének számít. 1152-ben egy dokumentum említette urait, Blankena nevű nemes urakat, akik a terület feletti szuverenitást gyakorolták. Kastélyuk, Castrum Blankena, Bünde-Mitte-től nyugatra feküdt. 1280 után a nemesi család neve már nem szerepelt az oklevelekben.

A jelenlegi város területe 1530-ban Ravensberg megyéhez, 1614-ben pedig Ravensberg megyéhez Brandenburg-Poroszországhoz tartozott. 1719-ben kapott városi jogokat. 1807-1810 között a francia királyság, Vesztfália része volt, 1811-1813 között (hivatalosan, 1815-ig) még a Franciaország részét képezte. 1816-tól 1832-ig - ismét a porosz-frets megyei székhelyévé vált.

Bünde város elsősorban dohányiparáról volt nevezetes. A városban és környékén mintegy 40 szivargyár található. A gyárak évi termelésével mintegy százezer km utat lehetne kirakni. Épp ezért nem nevezhető véletlennek, hogy még 1936-ban itt rendezték be az ország egyetlen és egyedülálló Dohány- és szivarka múzeumát. A múzeumban ismerkedhetünk meg a híres bündei dohányipar történetével, ritka pipagyüjteményével, köztük egykori nemes urak különféle pipáival, valamint a dohányzás különböző tartozékainak (hamutartók, öngyújtók, dohányzacskók, szelencék, stb.) nagy választékával. A múzeum sztárja a bündei óriásszivar, mely több mint másfél méter hosszú és 68 cm átmérőjű és mintegy 9 kg súlyú.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Dohány- és szivarka múzeum

Ismert szülöttjei[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Dohány- és szivarka múzeum[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]