Bíró József Árpád
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Bíró József Árpád | |
Bíró József Árpád négyszeres magyar díjlovagló bajnok | |
Született | 1899 Prázsmár |
Elhunyt | 1949 (49-50 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | sportlovas |
Kitüntetései | Károly-csapatkereszt |
Sablon • Wikidata • Segítség |
vitéz Bíró József Árpád (1899–1949) Magyarország díjlovagló bajnoka, huszáralezredes.
Élete
[szerkesztés]1899. január 1-jén született Prázsmáron (mai Prejmer, Románia). A hadiérettségi letétele után, 1918 tavaszán az olasz hadszíntérre vezényelték, ahol karpaszományos tüzérként sebesült meg. 1918-ban felvették a hivatásos csendőrtiszti állományba. A 20-as években oktató tiszt az Egyesített Csendőriskolák gyalogtanosztálya alosztályánál Cegléden, majd az ugyanott alakuló lovas-tanosztályánál, 1936-tól pedig Kiskunhalason. 1924-ben csendőr főhadnaggyá, 1930-ban csendőr századossá léptették elő. 1934-ben publikálta „Segédlet a lovarda megtartásához” című könyvét.[1] 1937 és 1943 között Örkénytáborban, a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskolában mint olimpiai lovas, majd az olimpiai díjlovaglócsoport vezetője tevékenykedett, 1941-ben áthelyezték a lovassághoz. 1942-ben alezredessé léptették elő. 1943-tól Nyíregyházán az 1. lovashadosztály-parancsnokság mozgósítási előadója, majd 1944-től ismét a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskolán teljesített szolgálatot lovaglótanárként és alosztályparancsnokként. 1945-ben Csepregen szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1948-ban tért vissza. 1949 elején az ÁVO börtönébe került, ahol a kihallgatás során életét vesztette. A 90-es években visszakapta elvett rendfokozatát, és ezredessé léptették elő.
Sporteredményei és kitüntetései
[szerkesztés]Négyszeres magyar díjlovagló bajnok (1940-től). 1992-ben posztumusz megkapta a Magyar Lovas Szövetség legnagyobb kitüntetését, a Gróf Széchenyi István Emlékérmet
- Első Osztályú Ezüst Vitézségi Érem
- Károly-csapatkereszt
- Kormányzói Dicsérő Elismerés
- Magyar Koronás Ezüstérem és Bronzérem
- Sebesültek Érem
- Háborús Emlékérem
- III. O. Tiszti Katonai Szolgálati Jelvény
- Felvidéki Emlékérem
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A „Segédlet a lovarda megtartásához” c. kézikönyvet Bíró József fia, Bíró Mátyás 2007-ben változatlan formában újra kiadta. ISBN 9789638704498
Források
[szerkesztés]
- Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban
- A Vitézi Rend tagjai
- 1899-ben született személyek
- 1949-ben elhunyt személyek
- A Károly-csapatkereszt kitüntetettjei
- A Kormányzói Dicsérő Elismerés kitüntetettjei
- Magyar katonasportolók
- Magyar tüzérek
- Magyar csendőrök
- Magyar hadifoglyok a második világháborúban
- Meggyilkolt magyar katonák
- A magyar kommunista hatalom által politikai okból bebörtönzött személyek
- Őrizetben elhunyt személyek
- Magyar huszárok