Bérczy János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bérczy János
Született 1776. április 11.
Abony
Elhunyt 1839. február 20. (62 évesen)
Balassagyarmat
Foglalkozása orvos

Bérczy János, Stand János (Abony, 1776. április 11.Balassagyarmat, 1839. február 20.) Nógrád megye tisztiorvosa, író.

Élete[szerkesztés]

Édesapja, Stand László a XVIII. század közepén az abonyi Csuzy—Balogh—Tallián-féle közbirtokosság provizora, gazdatisztjeként működött, édesanyja Horváth Borbála. Stand János szülei nyolcadik gyermeke volt. Tanulmányait a kegyesrendiek pesti gimnáziumában végezte 1790 és 1794 között, Endrődy János drámaíró is tanította. Stáhly György, apja egy barátja tanácsára választotta az orvosi pályát, 1802 januárjában a pesti egyetem orvosi karán avatták doktorrá. 1804-ben Stand családi nevét Bérczy-re változtatta és Nógrád megyei Balassagyarmatra került főorvosnak, ahol halálig élt. 1806. június 11-én Vajkán feleségül vette vajkai Molnár Juliannát, Molnár Ferenc földbirtokos és nádasdi és sárosi Bittó Cecília lányát, akitől három gyermeke született: Anasztázia, Lajos és Károly. Gyakorló orvosi működésén túl jelentős szakirodalmi és szépirodalmi tevékenysége is. Számos szakcikket fordított. A jénai mineralogiai társaságnak is tagja volt.

Munkái[szerkesztés]

  • A tehén-himlőről. Careno után francziából ford. Stand névvel. Pest, 1802. (Ism. Schedius, Zeitschrift 1802. IV. 123. l.)
  • Nagym. gr. Széchenyi Ferencz nemzeti könyvházára irt ének. U. ott. 1803.
  • Tanítása az oltalmazó himlő hasznáról. U. ott, 1805.
  • A malagai járvány hideglelésről. Arejula után ford. U. ott, 1805.
  • Az egészség barátja az öregségben. Struve után ford. U. ott, 1806.
  • Kesergő versek… id Plachy János urnak sirhalmára Mohorán. U. ott, 1820.

Három gyürű. Castiliai rege rímes versekben, megjelent az Uraniaban (1828.)

Források[szerkesztés]