Báthori András (püspök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Báthori András
Született nem ismert
nem ismert
Elhunyt 1345
nem ismert
Állampolgársága magyar
SzüleiBátori Bereck
Foglalkozása érsek

Báthori András (feltehetően Bátori írásmóddal; ? – 1345 nyara) váradi püspök (1329–1345) a Gutkeled nemzetségből.[1]

Élete[szerkesztés]

Bátori Bereck fiaként született. 1321-ben váradi kanonok, 1325-ben budai prépost és királyi alkorlátnok, 1329-ben váradi püspök lett. Ő volt az utolsó váradi püspök, akit a káptalan választott meg. Püspöki tisztségét haláláig töltötte be. Nagyvárad Velence nevű részén apácakolostort alapított. Károly Róbert híveként 1333-ban vele tartott Nápolyba, ahol András herceget eljegyezték Johanna hercegnővel.[2]

Kibővíttette Nagyvárad első székesegyházát, majd 1342-ben köréje az azt teljesen magábafoglaló új csúcsíves székesegyházat kezdett építtetni.[2]

Források[szerkesztés]

  1. Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon, 1387-1437. [Budapest]: Gondolat. 1984. ISBN 963-281-414-2  
  2. a b Bokor József (szerk.). Báthory, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 


Előde:
II. János
Nagyváradi katolikus püspök
1329–1345
Utóda:
Meszesi Demeter