Báthori András (püspök)
| Báthori András | |
| Született | nem ismert nem ismert |
| Elhunyt | 1345 nem ismert |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Bátori Bereck |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | nagyváradi püspök (1329–) |
Báthori András (feltehetően Bátori írásmóddal; ? – 1345 nyara) váradi püspök (1329–1345) a Gutkeled nemzetségből.[1]
Élete
[szerkesztés]Bátori Bereck fiaként született. 1321-ben váradi kanonok, 1325-ben budai prépost és királyi alkorlátnok, 1329-ben váradi püspök lett. Ő volt az utolsó váradi püspök, akit a káptalan választott meg. Püspöki tisztségét haláláig töltötte be. Nagyvárad Velence nevű részén apácakolostort alapított. Károly Róbert híveként 1333-ban vele tartott Nápolyba, ahol András herceget eljegyezték Johanna hercegnővel.[2]
Kibővíttette Nagyvárad első székesegyházát, majd 1342-ben köréje az azt teljesen magábafoglaló új csúcsíves székesegyházat kezdett építtetni.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon, 1387-1437. [Budapest]: Gondolat. 1984. ISBN 963-281-414-2
- ↑ a b Báthory. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
| Előde: II. János |
Nagyváradi katolikus püspök
1329–1345 |
Utóda: Meszesi Demeter |
