Azatioprin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Azatiopryna.svg
Azathioprine 3d structure.png
Azatioprin
IUPAC-név
6-(3-metil-5-nitrimidazol-4-il)szulfanil-7H-purin
Kémiai azonosítók
CAS-szám 446-86-6
PubChem 2265
DrugBank APRD00811
ATC kód L04AX01
Gyógyszer szabadnév azathioprine
Gyógyszerkönyvi név Azathioprinum
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C9H7N7O2S
Moláris tömeg 277,26 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság jól abszorbeálódik
Biológiai
felezési idő
3 óra
Kiválasztás vese, minimális
Terápiás előírások
Jogi státusz receptköteles
Terhességi kategória D (HU)
Alkalmazás szájon át


Az azatioprin egy immunszupresszív gyógyszer, amit elsősorban szerv átültetéskor; autoimmun betegségek ellen, mint a rheumatoid arthritis; vagy gyulladásos bélbetegségekben, mint a Crohn-betegség, ulceritiv colitis alkalmaznak. Az azatioprin egy prodrug, a szervezetben szabadul fel belőle az aktív hatóanyag a 6-merkaptopurin. Az azatioprint általában kombinációban alkalmazzák: glükortikoidokkal, illetve egyéb szerekkel, például ciklosporinnal.

Történet[szerkesztés]

Az azatioprint a klinikai gyakorlatba a transzplantáció brit úttörője, Sir Roy Calne vezette be. Először a gyógyszer aktív metabolitjával, 6-merkaptopurinnal próbálkozott kísérleti jelleggel veseátültetés során. Az azatioprin felfedezésével viszont kiderült, hogy kevésbé toxikus, mint a 6-merkaptopurin, így szervátültetések során a mai napig ezt a szert használják az aktív metabolit helyett. 1978-ig, a ciclosporin terápiás felhasználásának kezdetéig a standard kilökődés elleni terápiát az azatioprin glükokortikoid kombináció jelentette.

Hatásmechanizmus[szerkesztés]

Azatioprin metabolikus útvonalai

Az azatioprinból felszabaduló 6-merkaptopurin egy purin antimetabolit, ami gátolja a purinok szintézisét elsősorban a leukocitákban. Feltételezhetően legfőbb hatása, hogy beépülve az osztódó sejtek DNS-ébe, RNS-ébe károsítja azokat. Ez a gyógyszerszedés során mellékhatásokat is okoz. A 6-merkaptopurint a tiopurin-S-metiltranszferáz (TPMT) enzim hatástalanítja. A TPMT genetikai polimorfizmusa túlzott gyógyszer toxicitáshoz vezethet, a TPMT gyógyszer szedés előtti szérumvizsgálata használható a polimorfizmus kizárására, a komplikációk megelőzésére.[1]
Az azatioprinnál újabb mikofenolát-mofetil egyre inkább átveszi az azatioprin helyét szervtranszplantáció során, mert biztonságosabb, és hatékonyabb szer, a csontvelő-depresszió, és az oppurtunista fertőzések esélye kisebb, illetve az akut kilökődések száma is kevesebb.[2]

Indikáció[szerkesztés]

Az azatioprint a következő indikációban alkalmazzák:

  • transzplantációban vese, máj, szív transzplantátum kilökődésének gátlására
  • súlyos rheumatoid arthritis
  • szisztémás lupus erythematosus (kötőszövet autoimmun gyulladásos betegsége)
  • dermatomyositis és polymyositis (gyulladásos eredetű ritka betegség)
  • autoimmun krónikus aktív hepatitis (autoimmun májbetegség)
  • pemphigus vulgaris (ritka, krónikus, hólyagos autoimmun bőrbetegség)
  • polyarteritis nodosa (ritka, súlyos betegség, mely főként a középkorú férfiakat érinti)
  • autoimmun hemolitikus anémia
  • krónikus, egyéb terapiára rezisztens idiopátiás trombocitopéniás purpura (alacsony vérlemezkeszámmal járó súlyos betegség)[3]

Mellékhatások[szerkesztés]

Az immunszuppreszív kezelés hatására a legyengített immunrendszer miatt, vírus, gombás, és bakteriális fertőzések gyakoriak lehetnek.
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek, mint csontvelő-depresszió főleg az azatioprin tartós, vagy nagyobb adagú alkalmazásakor gyakori, mert az osztódó csontvelő sejtek génállományát is károsítja a gyógyszer.
Malignus elváltozások előfordulhatnak.[4]
Ezenkívül az azatioprin okozhat: hányingert, hányást, fejfájást, hajhullást, ízületi fájdalmakat, lázat. A mellékhatások dózisfüggőek. Azoknál az alacsony dózisoknál, amelyeknél a szervkilökődés megakadályozására használják a legtöbb ember esetén biztonságos.[5]

Gyógyszerkölcsönhatások, interakciók[szerkesztés]

Az allopurinol - amely egy köszvény ellenes szer - gátolja a xantin-oxidázt, ezáltal csökken a biológiailag aktív 6-tioiozinsav átalakulása biológiailag inaktív formában, így az azatioprin vérszintje megnövekszik, és a toxikus mellékhatások kialakulása gyakoribb lesz. Megoldást jelenthet az azatioprin dózisának negyedére való csökkentése.[6]

Készítmények[szerkesztés]

IMURAN

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Konstantopoulou M, Belgi A, Griffiths K, Seale J, Macfarlane A (2005). „Azathioprine-induced pancytopenia in a patient with pompholyx and deficiency of erythrocyte thiopurine methyltransferase.”. BMJ 330 (7487), 350-1. o. PMID 15705694.  
  2. Woodroffe R, Yao G, Meads C, Bayliss S, Ready A, Raftery J, Taylor R (2005). „Clinical and cost-effectiveness of newer immunosuppressive regimens in renal transplantation: a systematic review and modelling study.”. Health Technol Assess 9 (21), 1-194. o. PMID 15899149.  
  3. Imuran alkalmazási előirat az OGYI honlapján
  4. International Agency for Research on Cancer (IARC): Azathioprine - 5. Summary of Data Reported and Evaluation. Summaries & Evaluations pp. VOL.: 26 (1981) (p. 47). World Health Organization, 1987
  5. Archivált másolat. [2007. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 4.)
  6. Pharmindex