Auxinok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az indol-3-ecetsav(en), a leggyakrabban előforduló auxin szerkezete

Az auxinok több növényi életfolyamatban létfontosságú szerepet játszó növényi hormonok egyik csoportja, amelyek merisztémákban (osztódó szövetekben) képződnek. A szár és a gyökér növekedésének irányításában, valamint termésképződésben, a levél- és terméshullás kémiai szabályozásában is részt vesznek. Fontos szerepük van más hormonok működésében is. Hatásuk a szövetekben lévő auxinkoncentrácótól függ.

Kis mennyiségben a növekedést elősegítik, nagyobb mennyiségben pedig gátolják azt.

Széles körben használják őket gyökérképződést elősegítő vegyületként, gyomirtóként és a megtermékenyítés nélkül meginduló termésfejlődés elősegítésére.

Az auxin szó a görög aykszano-ból származik (αυξἁνω = növel, növeszt, szaporodik).[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 24. o. ISBN 963 8334 96 7  

Forrás[szerkesztés]