Atypus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Atypus
A. karschi
A. karschi
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Pókok (Araneae)
Alrend: Négytüdős pókok (Mygalomorphae)
Család: Torzpókfélék (Atypidae)
Nem: Atypus
Latreille, 1804
Típusfaj
Atypus piceus
Sulzer, 1776
Fajok

és még sok más faj

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Atypus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Atypus témájú kategóriát.

Az Atypus a négytüdős pókok (Mygalomorphae) alrendjébe, a torzpókfélék (Atypidae) családjába tartozó póknem. Eurázsiában fordul elő, kivétel egy észak-afrikai (A. affinis) és egy USA-beli (A. snetsingeri) faja. A 26 fajból mindössze 3 fordul elő Európában, egyben Magyarországon is: A. piceus, A. affinis and A. muralis – mindhárom faj védett, eszmei értékük 2000 Ft.

A Déli-Kárpátokban az Atypus-fajok lakócsövét felvágva, a benne lévő hálót sebek befedésére használták fel. A pókháló, valószínűleg antiszeptikus hatásánál fogva elősegítette a sebgyógyulást.[1]

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családra jellemzően a 8 egyszerű szem egy ovális foltban, a fejtor elülső szegélyén csoportosul. Meglehetősen nagy csáprágóik vannak, valószínűleg innen kapták magyar elnevezésüket. A csáprágók alapízei a fejtor síkjában előre mutatnak, igen vaskosak. Feltűnően hosszú csípőkarmait szinkron működteti, nyugalomban rásimulnak a fejtor hasi oldalára, támadáskor páros zsebkésként, felülről lefelé lendülve hatolnak a zsákmány – elsősorban a talaj felszínén mozgó ízeltlábúak, akár ezerlábúak (főleg vaspondrók) – testébe.

Az Atypus-fajok függőleges tárnákat ásnak, akár fél méter mélyre is. Ezt sűrűn szövött lakócsővel bélelik, ami a talajszintre érve a talaj felszínével párhuzamosan futó zárt folyosóként folytatódik. Ez a harisnyaszerű hálódarab a vadászatban segíti; a lakócsőhöz érő ízeltlábúra a háló rezgései felhívják a pók figyelmét, a prédát a hálón keresztül megszúrja, majd a hálót elvágva a lakócsőbe húzza azt. A maradványokat és a levedlett bőrt az ilyenkor átmenetileg felnyitott cső végén pakolja ki.

Jellemző rájuk a kolóniaalkotás; megfelelő élőhelyen akár 10 példányt is találhatunk négyzetméterenként.

Sok esetben az európai fajokból kettő, néha mindhárom előfordul ugyanazon sziklagyepben.

Európai fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A három európai faj nagyon hasonlít egymásra – a hímek koromfeketék, méretük a csáprágók nélkül 7-10 mm, a nőstények és a fiatal példányok sötétbarnák, a nőstények mérete csáprágók nélkül 10-15 mm –, még az ivarszerveik alapján sem lehet egykönnyen megkülönböztetni őket. A hátsó fonószemölcs alapján lehet őket elkülöníteni: ez a kövi torzpóknál négyes, a tölgyestorzpóknál hármas tagolású, a szurkos torzpók esetében pedig felülről hármas, alulról vagy oldalról négyes tagoltságot mutat.

  • Tölgyestorzpók (Atypus affinis) – mediterrán jellegű tölgyesek, cserjések, lejtősztyeppek faja. A leggyakoribb, Magyarországon is előforduló faj.

Fajlista[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Atypus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Heimer, S. (1988). Wunderbare Welt der Spinnen. Urania. p.14