Asboth Emil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Asboth Emil
Született1854. május 23.
Újarad
Elhunyt1935. április 8. (80 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásagépészmérnök,
egyetemi tanár
SablonWikidataSegítség

Nemeskéri és nemescsói Asboth Emil, más írásmóddal Ásbóth, vagy Asbóth (Újarad, 1854. május 23.Budapest, 1935. április 8.) gépészmérnök, műegyetemi tanár, miniszteri tanácsos, a Ganz és Társa-Danubius RT alelnöke és vezérigazgatója.[1]

Élete[szerkesztés]

Újaradon született 1854 május 23-án. Apja, Asbóth János egy angol eredetű evangélikus köznemesi családból származott, míg anyja, Glatz Mathild szintén evangélikus vallású cipszer családból jött. Nagyapja Asbóth János, a keszthelyi Georgicon igazgatója, nagybátyja Asbóth Sándor és Asbóth Lajos.[2] Zürichben végezte tanulmányait, majd Augsburgban kezdte el gyakorlati mérnöki tevékenységét. 1878-tól a rigai, 1880-tól a zürichi műegyetemen lett konstruktőr. 1882-ben a budapesti műegyetemen a gépszerkezettan tanszék helyettes, majd 1883-tól nyugalmazott rendes tanára lett. 1899-ben lemondott katedrájáról, és a Ganz-gyár igazgatója, később pedig vezérigazgatója lett. Több ipari egyesületnek, az Országos Ipartanácsnak, a Mérnök Tanácsnak tagja. 1908-ban a Ferenc József-rend kitüntetésben részesült. Később, 1914-ben a Szent István csatahajó vízrebocsátásakor megkapta a Ferenc József-rend középkeresztjét is.

Felesége, Sznaczky Vincencia lengyel származású, öt fia és négy lánya született. Margit lánya Friedrich István, későbbi miniszterelnök felesége lett.[3] Budapesten érte a halál 1935. április 8-án, nyughelye a máriabesnyői temetőben található.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]