Aristide Cavaillé-Coll
| Aristide Cavaillé-Coll | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1811. február 7. Montpellier |
| Elhunyt | 1899. október 13. (88 évesen) Párizs |
| Sírhely | Montparnasse-i temető |
| Gyermekei | Emmanuel Cavaillé-Coll |
| Szülei | Dominique Cavaillé-Coll |
| Pályafutás | |
| Hangszer | orgona |
| Díjak |
|
| Tevékenység | orgonakészítő |
| Aristide Cavaillé-Coll aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Aristide Cavaillé-Coll témájú médiaállományokat. | |
Aristide Cavaillé-Coll (kiejtése kb. „kávájé-kol”) (Montpellier, 1811. február 7. – Párizs, 1899. október 13.) francia orgonakészítő, a Barker-féle „pneumatikus emelés” (mindegyik orgonabillentő számára egy-egy kis fúvó) első alkalmazója.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pályázat útján 1833-ban őt bízták meg a párizsi Saint-Denis-székesegyház, majd a Saint-Sulpice-templom, Saint-Vincent-de-Paul-plébániatemplom és Magdolna-templom nagy hírű orgonájának építésével. Ezután Párizsban telepedett le. A 19. század második felében a párizsi Notre-Dame nagyorgonája korszerűsítését két ízben is az ő műhelye végezte. A vidék, de Belgium is, sokat köszönhet munkásságának. Ő fedezte fel a magasabban is megszólaló sípokat (flûtes octaviantes), a mély-, közép- és magas hangú billentőcsoportok külön-külön fúvószekrényét stb.
Szakkönyvei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Tudományos orgonasíp-kísérletek (Études expérimentaux sur les tuyaux d’orgue, 1849, az Académie des Sciences tudósításai közt)
- De l’Orgue et son architecture (1856, a Revue générale de l’arch. des travaux publicsben)
- A római Szent Péter-bazilika monumentális orgonájának terve (1875)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X