Aranykoronás repülőkutya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Aranykoronás repülőkutya
Golden crowned fruit bat.jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Nagy denevérek (Megachiroptera)
Család: Repülőkutyafélék (Pteropodidae)
Gray, 1821
Nem: Acerodon
Faj: A. jubatus
Tudományos név
Acerodon jubatus
(Eschscholtz, 1831)
Elterjedés
Giant Golden-crowned Flying Fox area.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Aranykoronás repülőkutya témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranykoronás repülőkutya témájú kategóriát.

Az aranykoronás repülőkutya (Acerodon jubatus) a az emlősök (Mammalia) osztályába, azon belül a denevérek (Chiroptera) rendjébe és a nagy denevérek alrendjébe tartozó repülőkutyafélék (Pteropodidae) családjának egyik legnagyobb testű faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a repülőkutyafaj a Fülöp-szigeteken endemikus. Korábban Palawan szigetének kivételével az egész szigetvilágban elterjedt faj volt. A növekvő vadászat miatt mára kizárólag Mindanao szigetének déli részén, Sarangani tartományban él nagyobb számban.

Esőerdőkben és mangrovemocsarakban fordul elő, egészen 1100 méter tengerszint feletti magasságig.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az aranykoronás repülőkutya a denevérek (Chiroptera) rendjének egyik legnagyobb faja. Testhossza 30 centiméter, farka hiányzik , mint a repülőkutyafajok többségénél. Szárnyfesztávolsága az 1,7 métert is elérheti. A felnőtt egyedek súlya 0,7 és 1,2 kilogramm között változik.

Az, hogy pontosan melyik is a legnagyobb testű denevérfaj, nem teljesen tisztázott - az indiai repülőkutya (Pteropus giganteus) és az óriás repülőkutya vagy kalong (Pteropus vampyrus) is hasonló méretekkel bír.

Szőrzete sötétbarna színű. Jellemző bélyege, melyről a nevét is kapta, fejének és nyakának aranysárga színe. Sokszor még a vállai is sárgásak.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsősorban éjszaka aktív faj. A nappali időszakot nagy kolóniákba tömörülve kis, partmenti szigetek fáin tölti. Az 1930-as években érkeztek jelentések, melyek 150.000 egyedből álló óriási kolóniákról is beszámoltak. Mára a vadászat miatt a kolóniák jóval kisebbek.

Az egyedek éjszaka indulnak táplálékkereső útjaikra. Ilyenkor igen nagy távolságokat is megtesznek, sokszor átrepülnek a tenger felett is. Tápláléka, mint a legtöbb repülőkutyafajnak, kizárólag gyümölcsökből áll. Javarészt fügeféléket fogyaszt.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szaporodási szokásai kevésbé ismertek. Évent egyszer - többnyire májusban vagy júniusban - ellik a nőstény. Alkalmanként mindig egyetlen utódot hoz a világra. Ivarérettségét kétéves korára éri el.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az aranykoronás repülőkutya a repülőkutyafélék egyik leginkább veszélyeztetett faja. Elsősorban életterének elvesztése és a húsa miatti vadászat fenyegeti. Mára a Fülöp-szigetek legtöbb részéről kihalt, vagy állományai drasztikusan lecsökkentek. A Természetvédelmi Világszövetség a fajt veszélyeztetettnek tekinti.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]