Apró pókhálósgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Apró pókhálósgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Cortinariaceae
Nemzetség: Cortinarius
Tudományos név
Cortinarius obtusus
(Fr.) Fr. 1838
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Apró pókhálósgomba témájú kategóriát.

Az apró pókhálósgomba (Cortinarius obtusus) a pókhálósgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, főleg fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

Az apró pókhálósgomba kalapja 2-5 cm széles, eleinte kúpos vagy harang alakú, idősen laposan kiterül, közepén néha hegyes púppal. Higrofán, színe nedvesen vörösbarna vagy narancsbarna, megszáradva világosbarna. Széle áttetszően bordázott.

Húsa vékony, vörösbarna. Szaga vegyszerre (jodoform) emlékeztet, íze nem jellegzetes.

Ritkás lemezei kihasasodva tönkhöz nőttek. Színük fiatalon okkeres, éretten rozsdabarna. A fiatal lemezeket fehér, pókhálószerű kortina védi.

Tönkje 3-8 cm magas és 0,2-0,6 cm vastag. Alakja egyenletesen hengeres. Színe eleinte fehéres vagy halvány sárgásbarna, később piszkos sárgásbarnás vagy vörösbarnás. Felszínén szálas fehér kortinamaradványok lehetnek.

Spórapora rozsdabarna vagy fahéjbarna. Spórája elliptikus, finoman vagy közepesen szemölcsös, mérete 7-9 x 4-5,5 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A selymes pókhálósgomba, a barackszínű pókhálósgomba, esetleg a barna porhanyósgomba hasonlíthat hozzá.

Az apró pókhálósgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

vörösesbarna
Kalap
Lemezek
Tönk

harang alakú

tönkhöz nőttek

kortinás

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos.

Elsősorban fenyvesekben, ritkábban lombos erdőben (bükk, nyír, fűz alatt) fordul elő. Szeptembertől decemberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]