Apolda

	Apolda
	; Apolda címere
	; Apolda címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Türingia
Járás	Weimarer Land (1994. július 1. – )
Irányítószám	99510
Körzethívószám	03644; 036462; 036465;
Testvérvárosok	Lista Seclin; Mark község; Rapid City;
	Népesség
Teljes népesség	23 072 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	498,64 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	205 m
Terület	46,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 51° 01′ 29″, k. h. 11° 30′ 50″Koordináták: é. sz. 51° 01′ 29″, k. h. 11° 30′ 50″
	Apolda Pozíció Türingia térképén
	Elhelyezkedése Türingia térképén
	Apolda weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Apolda témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Apolda település Németországban, azon belül Türingiában. Kelet-Thüringia egyik legjelentősebb városa. Lakosainak száma 23 072 fő (2022. december 31.).^[1] Apolda Bad Sulza, Ilmtal-Weinstraße és Wiegendorf községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Egy völgykatlanban, mezőgazdasági vidék közepén, Jénától északnyugatra, Weimartól északkeletre, Bad Sulzától 10 km-rel délnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Apolda területén már a bronz-és a vaskorban is több település jött létre. Kr.e. I. századtól Germán törzsek, Hermundurok éltek a területen, akik az Elba-Havel területéről vándoroltak ide. A 8.-9. században szláv csoportok telepedtek le a Saale és az Ilm körzetében. Ez a terület a mai Apolda város területét foglalta magába. Az ország keleti határa a Frank Birodalom volt.

Appolda nevét 1119-ben említette először oklevél, mely már két templomáról is említést tett; a Szent Márton templomról és a Szent János-kápolnáról.

1348-tól 1631-ig a Vitzhum család birtokában volt, majd rövid ideig Szász Altenburg, majd 1672-től a Szász-Weimar hercegséghez tartozott.

A település lakosai eleinte kizárólag földműveléssel foglalkoztak. 1593-ban azonban Apolda egyik lakosa elterjesztette a harisnyakötés művészetét. Apoldának ma isfontos kötszövő ipara van.

A városban levő harangöntő üzemben Christoph Rose céhmester 1722-ben öntötte az első harangot. Az üzem később a Schilling család tulajdonába került. Az 1980-as évek körül is e család leszármazottja tervezte a harangokat. A harangöntő üzemben harangjátékokat is készítettek, többek között Magdeburg, Erfurt számára is.

A város legérdekesebb látnivalói közé tartozik az 1558-1559-ben épült kora reneszánsz Városháza (Rathaus), gótikus ablakaival, szép tornyával, valamint egy művészi kút a piactéren és az alapjaiban késő gótikus stílusú , de a 19. században erősen átformált plébániatemplom, valamint a Vitzhumiak régi kastélya, amelyben a jénai egyetem egyik tanintézete kapott helyet. A helytörténeti múzeumban a városi harangöntés története látható.