Apolda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Apolda
Apolda-Jenaer Straße.jpg
Apolda címere
Apolda címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Türingia
Irányítószám 99510
Körzethívószám
  • 03644
  • 036462
  • 036465
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség22 012 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség475,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság205 m
Terület46,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Apolda (Németország)
Apolda
Apolda
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 01′ 29″, k. h. 11° 30′ 50″Koordináták: é. sz. 51° 01′ 29″, k. h. 11° 30′ 50″
Elhelyezkedése Türingia térképén
Elhelyezkedése Türingia térképén
Apolda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Apolda témájú médiaállományokat.

Apolda település Németországban, azon belül Türingiában. Kelet-Thüringia egyik legjelentősebb városa. Lakosainak száma 22 012 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/- Apolda Bad Sulza, Ilmtal-Weinstraße és Wiegendorf községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Egy völgykatlanban, mezőgazdasági vidék közepén, Jénától északnyugatra, Weimartól északkeletre, Bad Sulzától 10 km-rel délnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Apolda területén már a bronz-és a vaskorban is több település jött létre. Kr.e. I. századtól Germán törzsek, Hermundurok éltek a területen, akik az Elba-Havel területéről vándoroltak ide. A 8.-9. században szláv csoportok telepedtek le a Saale és az Ilm körzetében. Ez a terület a mai Apolda város területét foglalta magába. Az ország keleti határa a Frank Birodalom volt.

Appolda nevét 1119-ben említette először oklevél, mely már két templomáról is említést tett; a Szent Márton templomról és a Szent János-kápolnáról.

1348-tól 1631-ig a Vitzhum család birtokában volt, majd rövid ideig Szász Altenburg, majd 1672-től a Szász-Weimar hercegséghez tartozott.

A település lakosai eleinte kizárólag földműveléssel foglalkoztak. 1593-ban azonban Apolda egyik lakosa elterjesztette a harisnyakötés művészetét. Apoldának ma isfontos kötszövő ipara van.

A városban levő harangöntő üzemben Christoph Rose céhmester 1722-ben öntötte az első harangot. Az üzem később a Schilling család tulajdonába került. Az 1980-as évek körül is e család leszármazottja tervezte a harangokat. A harangöntő üzemben harangjátékokat is készítettek, többek között Magdeburg, Erfurt számára is.

A város legérdekesebb látnivalói közé tartozik az 1558-1559-ben épült kora reneszánsz Városháza (Rathaus), gótikus ablakaival, szép tornyával, valamint egy művészi kút a piactéren és az alapjaiban késő gótikus stílusú , de a 19. században erősen átformált plébániatemplom, valamint a Vitzhumiak régi kastélya, amelyben a jénai egyetem egyik tanintézete kapott helyet. A helytörténeti múzeumban a városi harangöntés története látható.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Városháza ˙Rathaus)
  • Piactéri kút
  • Plébániatemplom
  • Kastély
  • Helytörténetoi múzeum

Galéria[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]