Antiopé (Aszóposz leánya)
Antiopé, thébai királylány a görög mitológiában, az Odüsszeia szerint Aszóposz folyamisten lánya, más források szerint szülei Nükteusz és Polüxó voltak.
Zeusz szatír alakjában közeledett a lányhoz és teherbe ejtette. Antiopé haragos apja elől Sziküónba menekült, ahol Epópeusz király felesége lett. Nükteusz szégyenében öngyilkos lett, de halála előtt megeskette bátyját, Lükoszt, hogy meg fogja torolni a becsületén esett sérelmet. Lükosz megtámadta és leigázta Sziküónt, Epópeuszt megölte, Antiopét pedig magával hurcolta Thébaiba. A visszafelé úton a boiótiai Eleutheraiban Antiopé ikreket szült, és kitette őket a Kitharión hegyére. Egy pásztor megtalálta a csecsemőket, az Amphión és Zéthosz nevet adta nekik, és felnevelte őket.
Lükosz és felesége, Dirké, tömlöcbe vetették Antiopét, és kegyetlenül bántak vele. Egyszer azonban bilicsei maguktól lehulltak, Antiopé pedig fiaihoz menkült. A fiúk Dirkét bosszúból egy bika szarvaira kötözték, és amikor már halálán volt, egy forrásba dobták. Dionüszosz tébollyal sújtotta Antiopét, így büntetve fiait. Az asszonyt Phókosz meggyógyította, majd feleségül vette.
A Farnese-bika szoborcsoporton, amely Dirké bűhődését ábrázolja, Antiopé a háttérben szemlélőként van jelen. Antiopé tragikus történetét Euripidész, Marcus Pacuvius és Livius Andronicus dolgozták fel, ezek a drámák azonban nem maradtak fenn. (Euripidész darabjának töredékeit Hyginus, az Apollodori Bibliotheca és Apollóniosz Rhodiosz közvetítésével ismerjük.) A történet legrészletesebben Propertiusnál található meg.
Források
- Apollodórosz: Mitológia. Ford. Horváth Judit. Budapest: Európa. 1977.
- Bokor József (szerk.). Antiopé, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
- Szabó György: Mitológiai kislexikon. Budapest: Könyvkuckó. 1998. 46–47. o. ISBN 963-9077-71-2
- Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban
Külső hivatkozások
