Anne Applebaum

	Anne Applebaum
Született	Anne Elizabeth Applebaum; 1964. július 25. (61 éves); Washington D.C.
Állampolgársága	amerikai
Házastársa	Radosław Sikorski (1992. június – )
Gyermekei	két gyermek
Foglalkozása	történész; újságíró; kolumnista; író; szakíró; tudósító;
Iskolái	London School of Economics (mesterfokozat, nemzetközi kapcsolatok); St Antony's College; Pierson College; Sidwell Friends School; Yale Egyetem (–1986);
Kitüntetései	Lista Marshall Scholarship; ismeretterjesztő művek Pulitzer-díja (2004); Order of the Cross of Terra Mariana, 3rd Class (2008); Berlin Prize (2009, 2006); Petőfi-díj (2010); a Lengyel Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2012. november 7.); Cundill History Prize (2013); Duke of Westminster's Medal for Military Literature (2013); Antonovics-díj (2017); Duff Cooper-díj (Red Famine: Stalin’s War on Ukraine, 2018); Lionel Gelber Prize (2018); Olga fejedelemasszony érdemrend, 3. fokozat (2019); Fellow of the Royal Society of Literature (2021); Order of Princess Olga, 2nd class (2022. augusztus 23.); Carl von Ossietzky Prize (2024); A német könyvszakma békedíja (2024);
	weboldal; Facebook; IMDb;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Anne Applebaum témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Anne Elizabeth Applebaum (Washington D.C., 1964. július 25. –) amerikai történész és újságíró, a Washington Post és a Slate rendszeres cikkírója, publikál a New Republic, a New York Review of Books és a Spectator hasábjain. A Transitions Forum vezetője a londoni Legatum Institute-ban.

Tanulmányok

Miután diplomát szerzett a Yale Egyetemen, elnyerte a Marshall ösztöndíjat, melynek keretében az Egyesült Királyságban folytathatta tanulmányait a LSE (London School of Economics) és a St. Antony College-ben, Oxfordban. Férje, Radosław Sikorski, lengyel politikus és író. Két gyermekük van, Alexander és Tadeusz.

Pályafutása

Korábban tagja volt a Washington Post szerkesztőbizottságának és a londoni Spectator magazin külpolitikai és helyettes szerkesztőjeként is dolgozott, továbbá az Evening Standard politikai szerkesztője és több brit újság köztük a Daily és Sunday Telegraph publicistája. 1988 és 1991 tudósított a kommunizmus összeomlásáról, mint az Economist magazin varsói tudósítója.

Könyvei

Könyve, a „Gulag története I–II.” 2003-ban jelent meg, (magyar fordításban 2005-ben), és elnyerte a Pulitzer-díjat ismeretterjesztő irodalom kategóriában 2004-ben. A könyv a szovjet koncentrációs táborok rendszerét és a mindennapi életet írja le a táborokban, részleteit komolyan alátámasztva a nemrég megnyitott orosz archívumok adataival, továbbá visszaemlékezésekkel és interjúkkal. A Gulag története I–II. több mint két tucat nyelven jelent meg.

„A Vasfüggöny – Kelet-Európa megtörése 1944–1956” című könyve 2012-ben jelent meg, magyar fordításban pedig 2014-ben az Európa Könyvkiadó gondozásában. A könyv a szovjet totalitarizmus bevezetéséről szól Közép-Európában a második világháború után. A Vasfüggöny elnyerte a Cundill történeti-irodalmi díjat és Westminster Hercegének kitüntetését (a háborús irodalmi művekért adományozott elismerés), az Arthur Ross ezüstérmet a Külkapcsolatok Tanácsától (Council on Foreign Relations), továbbá bekerült a National Book Award és a Pen/Faulkner Award jelöltjei közé.

Társszerzője volt egy szakácskönyvnek (Egy lengyel vidéki kúria konyhája), valamint egy 1993-as úti beszámoló szerzője (Kelet és Nyugat között: Európa határvidékén), amelyben Litvániában, Fehéroroszországban és Ukrajnában tett utazását írja le a Szovjetunió felbomlása előtt. A Gulag hangjai (Gulag emlékiratok gyűjteménye) antológia szerkesztője is volt.

Művei

Between East and West: Across the Borderlands of Europe, Pantheon Books, 1994 ISBN 0-6794-2150-5. Magyarul Kelet és Nyugat között. Európa határvidékén; ford. Szabó László Zsolt; Örökség Kultúrpolitikai Intézet, Budapest, 2016 (Nyugat-eurázsiai idő)
Gulag: A History, Doubleday, 2003, ISBN 0-7679-0056-1
- magyarul A Gulag története, 1-2.; ford. Tomori Gábor, versford. N. Kiss Zsuzsa; Európa, Budapest, 2005
Iron Curtain: The Crushing of Eastern Europe, 1944–1956, Penguin Books, 2012 ISBN 978-0-713-99868-9
- magyarul Vasfüggöny. Kelet-Európa megtörése, 1944–1956; ford. Szabó Hedvig; Európa, Budapest, 2014
Gulag Voice. An Anthology, Yale University Press, 2011, 224 pages, ISBN 978-0-300-17783-1
From a Polish Country House Kitchen, Chronicle Books, 2012, 288 pages, ISBN 1-452-11055-7
Red Famine: Stalin's War on Ukraine, Penguin Random House, 2017, ISBN 978-0-385-53885-5
- magyarul Vörös éhínség. Sztálin háborúja Ukrajna ellen; ford. Tomori Gábor; Európa, Budapest, 2020
Twilight of Democracy: The Seductive Lure of Authoritarianism, Doubleday, 2020, ISBN 978-0-385-54580-8
- magyarul: A demokrácia alkonya. A tekintélyuralom csábító varázsa; ford. Tomori Gábor; Európa, Bp., 2025
Autocracy, Inc.: The Dictators Who Want to Run the World, Doubleday, 2024, ISBN 978-0-385-54993-6
- magyarul: Autokrácia Rt. Diktátorok, akik uralni akarják a világot; ford. Medzibrodszky Alexandra; Európa, Bp., 2025

Magyar vonatkozások

Anne Applebaumot a közép-kelet európai szabadság és demokrácia előmozdításáért tett erőfeszítéseiért 2010. december 14-én Petőfi-díjjal jutalmazták, melyet a Terror Házában tartott ünnepségen vett át.
A Vasfüggöny – Kelet-Európa megtörése 1944–1956 című könyvét 2014. április 26-án a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatták be ahol Ungváry Krisztián történésszel Betlen János újságíróval beszélgetett a megjelenés kapcsán.
2018 elején ismét Budapesten járt és Az egypártrendszer kitartó varázsa címmel előadást tartott a Közép-európai Egyetemen.^[24]

Jegyzetek

1 2 "www.nytimes.com/1992/06/28/style/weddings-anne-applebaum-radek-sikorski.html".
↑ "Internet Movie Database". Internet Movie Database (angol nyelven). Hozzáférés: 2015. október 13..
↑ "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
↑ "Munzinger Personen" (német nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
1 2 3 4 "www.anneapplebaum.com/".
↑ "LIBRIS". Svéd Nemzeti Könyvtár. 2012. április 18. Hozzáférés: 2018. augusztus 24..
1 2 "orka.sejm.gov.pl/media.nsf/files/EPIA-9P9DJ2/$File/Biography%20of%20the%20Marshal%20of%20the%20Sejm.pdf" (PDF).
↑ "www.nationalbook.org/people/anne-applebaum/".
↑ "www.pulitzer.org/winners/anne-applebaum".
↑ "ee.usembassy.gov/wp-content/uploads/sites/207/stateawards.pdf" (PDF).
↑ "www.americanacademy.de/person/anne-applebaum/".
↑ "xpatloop.com/channels/2010/12/anne-applebaum-receives-petofi-prize-in-budapest.html".
↑ "www.prezydent.pl/kancelaria/archiwum/archiwum-bronislawa-komorowskiego/aktualnosci/ordery-i-odznaczenia/odznaczenia-panstwowe-w-swieto-niepodleglosci,18715".
1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven).
↑ "www.corpus.ru/authors/enn-epplbaum.htm".
↑ "rusi.org/about/our-purpose/rusi-awards-and-prizes/duke-of-westminster-medal-for-military-literature".
↑ "www.ukrweekly.com/uwwp/anne-applebaum-honored-with-antonovych-award/".
↑ "munkschool.utoronto.ca/gelber/authors/anne-applebaum-3/".
↑ "www.pravda.com.ua/rus/news/2019/11/23/7232839/".
↑ "rsliterature.org/fellows/anne-applebaum/". Hozzáférés: 2025. július 9..
↑ "www.president.gov.ua/documents/5952022-43765".
↑ "Preisträgerin 2024 : Anne Applebaum erhält Carl-von-Ossietzky-Preis". 2024. március 14. Hozzáférés: 2024. március 24..
↑ "www.friedenspreis-des-deutschen-buchhandels.de/alle-preistraeger-seit-1950/2020-2029/willi-weber".
↑ Aki a legnagyobb átéléssel hazudik a vezénylőtábornok nagyságáról, az jut előre (Hvg.hu, 2018-01-31. Hozzáférés: 2018-01-31)

Források

Politikaportál
USA-portál

[9a6b0a9073e4ae9622a0ac545bd3215ac1e76c08-1] 1 2 "www.nytimes.com/1992/06/28/style/weddings-anne-applebaum-radek-sikorski.html".

[cea28c87f95998b2bfcac2fd0803f14dd0fc274d-2] "Internet Movie Database". Internet Movie Database (angol nyelven). Hozzáférés: 2015. október 13..

[e6aec7242cef0a5c2bfc7381d7591010aaf92526-3] "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..

[e21bcc82b5b1525ef4b613c902931cd27d2daf5d-4] "Munzinger Personen" (német nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..

[52e0960194f0480043e6a5f81b2114a889a25f7a-5] 1 2 3 4 "www.anneapplebaum.com/".

[f8702e09dd52275195098669d915fa29516f3b9c-6] "LIBRIS". Svéd Nemzeti Könyvtár. 2012. április 18. Hozzáférés: 2018. augusztus 24..

[c6cbd5bf572ea6a639ecd4ce23496bb0a9b888dd-7] 1 2 "orka.sejm.gov.pl/media.nsf/files/EPIA-9P9DJ2/$File/Biography%20of%20the%20Marshal%20of%20the%20Sejm.pdf" (PDF).

[505379caa6be6d0640183c8ffab1436805477a2b-8] "www.nationalbook.org/people/anne-applebaum/".

[0797a687502be17292c35c17003ff13438e6dc88-9] "www.pulitzer.org/winners/anne-applebaum".

[07185bb3ceaa024faca9fbd4b53e6a1b91c1ba71-10] "ee.usembassy.gov/wp-content/uploads/sites/207/stateawards.pdf" (PDF).

[3f65c728020e37e08adfaee687c8e145ea7860a2-11] "www.americanacademy.de/person/anne-applebaum/".

[b3366c460af0bab0e50ebfdf89414822d23aad0d-12] "xpatloop.com/channels/2010/12/anne-applebaum-receives-petofi-prize-in-budapest.html".

[7c21e0f82385233cd0ad3cfc917e70b7092b38a2-13] "www.prezydent.pl/kancelaria/archiwum/archiwum-bronislawa-komorowskiego/aktualnosci/ordery-i-odznaczenia/odznaczenia-panstwowe-w-swieto-niepodleglosci,18715".

[6cdd83e2b94c077e21cc6d91e7f568bab5d58dfe-14] 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven).

[5842a091bcd16dddbe1ebd9285b6cb4f35e2241b-15] "www.corpus.ru/authors/enn-epplbaum.htm".

[f09476fd1e79b53021a7ca23f259d18f8e1f5dce-16] "rusi.org/about/our-purpose/rusi-awards-and-prizes/duke-of-westminster-medal-for-military-literature".

[be10bc1716b5acf92dddf1e14c54fc3403b1d256-17] "www.ukrweekly.com/uwwp/anne-applebaum-honored-with-antonovych-award/".

[08409e610b70398e471df6e58e1fedfb2e4ecb36-18] "munkschool.utoronto.ca/gelber/authors/anne-applebaum-3/".

[5b215c19caefec87acc276d675ad7d0c0de61d8d-19] "www.pravda.com.ua/rus/news/2019/11/23/7232839/".

[5c9cc4bc883d6392af0ea5282ae74f154e8e79b5-20] "rsliterature.org/fellows/anne-applebaum/". Hozzáférés: 2025. július 9..

[c34fe9bd271155147baaeba8a6bf764806550d87-21] "www.president.gov.ua/documents/5952022-43765".

[761a6621eb3ef1c417d60ad1190845dc06d47185-22] "Preisträgerin 2024 : Anne Applebaum erhält Carl-von-Ossietzky-Preis". 2024. március 14. Hozzáférés: 2024. március 24..

[daf0be3831ec575be84a9abe94821c0316730388-23] "www.friedenspreis-des-deutschen-buchhandels.de/alle-preistraeger-seit-1950/2020-2029/willi-weber".

[24] Aki a legnagyobb átéléssel hazudik a vezénylőtábornok nagyságáról, az jut előre (Hvg.hu, 2018-01-31. Hozzáférés: 2018-01-31)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

[23]

[24]

Anne Applebaum

Született	Anne Elizabeth Applebaum^[1] 1964. július 25. (61 éves)^[2]^[3]^[4]^[5] Washington D.C.
Állampolgársága	amerikai^[6]
Házastársa	Radosław Sikorski (1992. június – )^[7]^[1]
Gyermekei	két gyermek
Foglalkozása	történész újságíró kolumnista író szakíró tudósító
Iskolái	London School of Economics (mesterfokozat, nemzetközi kapcsolatok) St Antony's College Pierson College Sidwell Friends School Yale Egyetem (–1986)
Kitüntetései	Lista Marshall Scholarship^[8] ismeretterjesztő művek Pulitzer-díja (2004)^[9]^[7] Order of the Cross of Terra Mariana, 3rd Class (2008)^[10] Berlin Prize (2009, 2006)^[11] Petőfi-díj (2010)^[12] a Lengyel Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2012. november 7.)^[13] Cundill History Prize (2013)^[14]^[15] Duke of Westminster's Medal for Military Literature (2013)^[5]^[16] Antonovics-díj (2017)^[17] Duff Cooper-díj (Red Famine: Stalin’s War on Ukraine, 2018)^[14]^[5] Lionel Gelber Prize (2018)^[18]^[5] Olga fejedelemasszony érdemrend, 3. fokozat (2019)^[19] Fellow of the Royal Society of Literature (2021)^[20] Order of Princess Olga, 2nd class (2022. augusztus 23.)^[21] Carl von Ossietzky Prize (2024)^[22] A német könyvszakma békedíja (2024)^[23]

weboldal Facebook IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Anne Applebaum témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség