Anne Applebaum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Anne Applebaum
Anne Elizabeth Applebaum.jpg
Született Anne Elizabeth Applebaum
1964. július 25. (57 éves)[1][2][3][4]
Washington D.C.
Állampolgársága amerikai[5]
Házastársa Radosław Sikorski (1992. június – )[6][7]
Gyermekei két gyermek
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Anne Applebaum témájú médiaállományokat.

Anne Elizabeth Applebaum (Washington D.C., 1964. július 25. –) amerikai történész és újságíró, a Washington Post és a Slate rendszeres cikkírója, publikál a New Republic, a New York Review of Books és a Spectator hasábjain. A Transitions Forum vezetője a londoni Legatum Institute-ban.

Tanulmányok[szerkesztés]

Miután diplomát szerzett a Yale Egyetemen, elnyerte a Marshall ösztöndíjat, melynek keretében az Egyesült Királyságban folytathatta tanulmányait a LSE (London School of Economics) és a St. Antony College-ben, Oxfordban. Férje, Radosław Sikorski, lengyel politikus és író. Két gyermekük van, Alexander és Tadeusz.

Karrier[szerkesztés]

Korábban tagja volt a Washington Post szerkesztőbizottságának és a londoni Spectator magazin külpolitikai és helyettes szerkesztőjeként is dolgozott, továbbá az Evening Standard politikai szerkesztője és több brit újság köztük a Daily és Sunday Telegraph publicistája. 1988 és 1991 tudósított a kommunizmus összeomlásáról, mint az Economist magazin varsói tudósítója.

Könyvei[szerkesztés]

Könyve, a „Gulag története I–II.” 2003-ban jelent meg, (magyar fordításban 2005-ben), és elnyerte a Pulitzer-díjat ismeretterjesztő irodalom kategóriában 2004-ben. A könyv a szovjet koncentrációs táborok rendszerét és a mindennapi életet írja le a táborokban, részleteit komolyan alátámasztva a nemrég megnyitott orosz archívumok adataival, továbbá visszaemlékezésekkel és interjúkkal. A Gulag története I–II. több mint két tucat nyelven jelent meg.

„A Vasfüggöny – Kelet-Európa megtörése 1944–1956” című könyve 2012-ben jelent meg, magyar fordításban pedig 2014-ben az Európa Könyvkiadó gondozásában. A könyv a szovjet totalitarizmus bevezetéséről szól Közép-Európában a második világháború után. A Vasfüggöny elnyerte a Cundill történeti-irodalmi díjat és Westminster Hercegének kitüntetését (a háborús irodalmi művekért adományozott elismerés), az Arthur Ross ezüstérmet a Külkapcsolatok Tanácsától (Council on Foreign Relations), továbbá bekerült a National Book Award és a Pen/Faulkner Award jelöltjei közé.

Társszerzője volt egy szakácskönyvnek (Egy lengyel vidéki kúria konyhája), valamint egy 1993-as úti beszámoló szerzője (Kelet és Nyugat között: Európa határvidékén), amelyben Litvániában, Fehéroroszországban és Ukrajnában tett utazását írja le a Szovjetunió felbomlása előtt. A Gulag hangjai (Gulag emlékiratok gyűjteménye) antológia szerkesztője is volt.

Művei[szerkesztés]

  • Between East and West: Across the Borderlands of Europe, Pantheon Books, 1994 ISBN 0-6794-2150-5. (Magyarul Kelet és Nyugat között. Európa határvidékén; ford. Szabó László Zsolt; Örökség Kultúrpolitikai Intézet, Bp., 2016 (Nyugat-eurázsiai idő))
  • Gulag: A History, Doubleday, 2003, ISBN 0-7679-0056-1
    • magyarul A Gulag története, 1-2.; ford. Tomori Gábor, versford. N. Kiss Zsuzsa; Európa, Bp., 2005
  • Iron Curtain: The Crushing of Eastern Europe, 1944–1956, Penguin Books, 2012 ISBN 978-0-713-99868-9
    • magyarul Vasfüggöny. Kelet-Európa megtörése, 1944–1956; ford. Szabó Hedvig; Európa, Bp., 2014
  • Gulag Voices : An Anthology, Yale University Press, 2011, 224 pages, ISBN 978-0-300-17783-1
  • From a Polish Country House Kitchen, Chronicle Books, 2012, 288 pages, ISBN 1-452-11055-7
  • Red Famine: Stalin's War on Ukraine, Penguin Random House, 2017, ISBN 978-0-385-53885-5
    • magyarul Vörös éhínség: Sztálin háborúja Ukrajna ellen; ford. Tomori Gábor; Európa, Bp., 2020
  • Twilight of Democracy: The Seductive Lure of Authoritarianism, Doubleday, 2020, ISBN 978-0-385-54580-8

Magyar vonatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b c d https://www.anneapplebaum.com/
  5. LIBRIS, 2012. április 18. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  6. a b https://orka.sejm.gov.pl/media.nsf/files/EPIA-9P9DJ2/$File/Biography%20of%20the%20Marshal%20of%20the%20Sejm.pdf
  7. https://www.nytimes.com/1992/06/28/style/weddings-anne-applebaum-radek-sikorski.html
  8. https://www.nationalbook.org/people/anne-applebaum/
  9. https://munkschool.utoronto.ca/gelber/authors/anne-applebaum-3/
  10. https://www.pulitzer.org/winners/anne-applebaum
  11. https://ee.usembassy.gov/wp-content/uploads/sites/207/stateawards.pdf
  12. https://www.americanacademy.de/person/anne-applebaum/
  13. https://xpatloop.com/channels/2010/12/anne-applebaum-receives-petofi-prize-in-budapest.html
  14. https://www.prezydent.pl/kancelaria/archiwum/archiwum-bronislawa-komorowskiego/aktualnosci/ordery-i-odznaczenia/odznaczenia-panstwowe-w-swieto-niepodleglosci,18715
  15. a b https://www.britannica.com/contributor/Anne-Applebaum/12461390
  16. https://www.corpus.ru/authors/enn-epplbaum.htm
  17. https://rusi.org/about/our-purpose/rusi-awards-and-prizes/duke-of-westminster-medal-for-military-literature
  18. https://www.ukrweekly.com/uwwp/anne-applebaum-honored-with-antonovych-award/
  19. https://www.pravda.com.ua/rus/news/2019/11/23/7232839/
  20. Aki a legnagyobb átéléssel hazudik a vezénylőtábornok nagyságáról, az jut előre (Hvg.hu, 2018-01-31. Hozzáférés: 2018-01-31)

Források[szerkesztés]

  1. https://web.archive.org/web/20150107173711/http://www.anneapplebaum.com/anne-applebaum/
  2. http://mandiner.hu/cikk/20140426_applebaum_ideje_tullepni_a_posztkommunizmuson
  3. http://konyves.blog.hu/2014/04/26/oroszorszaggal_kapcsolatban_mar_nincs_illuzionk Archiválva 2014. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. https://web.archive.org/web/20141129175108/http://hungarian.hungary.usembassy.gov/event_12142010.html
  5. http://www.europakiado.hu/hir/anne-applebaum-budapesten
  6. https://web.archive.org/web/20150121164320/http://akibic.hu/kultura/item/670-miert-alakul-nehezen-a-demokracia-kozep-europaban-anne-applebaum-a-konyvfesztivalon