Angelus Silesius
| Angelus Silesius | |
 | |
| Élete | |
| Születési név | Johann Scheffler |
| Született |
1624. december 25. Boroszló |
| Elhunyt |
1677. július 9. (52 évesen) Boroszló |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Angelus Silesius témájú médiaállományokat. | |
Latinosan Angelus Silesius (született Johannes Scheffler), (Boroszló, 1624. december 25. – Boroszló, 1677. július 9.) német katolikus költő és misztikus teológus, a barokk katolikus líra mestere. Írói nevének jelentése: Sziléziai Angyal.
Tartalomjegyzék
Élete[szerkesztés]
20 évesen, 1644-ben kezdi Leydenben az orvostudományt tanulni, később hercegi orvos lesz, majd katolizál. Korán megismerkedett Jacob Böhme misztikájával és a sziléziai misztikusok gondolataival, majd ezek hatására katolizált. Ezt követően császári udvari orvos, majd minorita/franciskánus szerzetes lett. Néhány éven át élharcosa volt a sziléziai rekatolizációs mozgalomnak és a protestánsok elleni polémiának, élete utolsó évtizedét viszont kolostori visszavonultságban töltötte.
Munkássága[szerkesztés]
Költői műveinek misztikus szemlélete, túláradó dogmátlan spekulativitása Eckhart mester, Johannes Tauler, illetve a spanyol misztikusok hatását mutatja, de nézeteinek panteizmusa Spinoza és Giordano Bruno felfogásához is közelít. Legjelentősebb műve, a rövid időre hangvétele miatt az eretnekség gyanújába is keveredő Cherubinischer Wandersmann egy hittételektől mentes, bensőséges Isten-ember viszony megteremtésének epigrammákban megfogalmazott kísérlete, amelyben a misztikus érzelem és a racionális értelem keresi egymást. Heilige Seelen-Lust című kötete a pietizmusra gyakorolt jelentős hatást, a protestantizmusról írt gúny- és vitairatainak gyűjteménye pedig a korabeli hitvitázó irodalom jelentős alkotójává avatja.
Művei[szerkesztés]
Versei először Bécsben jelennek meg 1657-ben, egyházi engedéllyel, a jezsuiták támogatásával. Ezen a címen csak a kiegészített második kiadás 1674-ben, összes költői művei három kötetben 1949-52-ben.
- Ecclesiologia, Breslau: 1663.;
- Cherubinischer Wandersmann, Breslau: 1674.;
- Heilige Seelen-Lust, Breslau: 1676.;
- Sinnliche Beschreibung der vier letzten Dinge, Breslau: 1675.
Idézet[szerkesztés]
„Ha Krisztus ezerszer is megszületik Betlehemben, de benned nem, te attól még örökre elveszett maradsz.”
Művei magyarul[szerkesztés]
- Kerúbi vándor; vál., ford., utószó Kurdi Imre és Tatár Sándor, szerk. Márton László; Helikon, Bp., 1991 (Helikon stúdió)
- A kerúbi vándor; vál., ford. Kulcsár F. Imre, utószó Hankovszky Béla Jácint; Kairosz, Szentendre, 1999
- Kerubi vándor. Szellemi gondolat- és végrímek; ford. Padányi Gulyás Gábor; Kairosz, Bp., 2002
Források[szerkesztés]
- W. Nigg: Angelus Silesius, Kösel, München: 1957. (HP)
- Rövid életrajza (magyarul)
További információk[szerkesztés]
- Angelus Silesius művek (magyarul)
|
