Andrásfi Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Andrásfi Gyula
Született 1908. augusztus 12.
Perbete
Elhunyt 1981. november 25. (73 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása diplomata, politikus, főispán
Tisztség nagykövet (1961–1968)

Andrásfi Gyula (Perbete, 1908. augusztus 12.Budapest, 1981. november 25.) diplomata, főispán, pártpolitikus.

Élete[szerkesztés]

Cipésznak tanult, Rákospalotán nyitott saját cipészműhelyt 1928-ban. Még 1921-ben kapcsolódott be az ifjúmunkások mozgalmába, először a Bőripari Munkások Szövetsége, majd 1924-ben az MSZDP tagja lett. 1930-ban kilépett a szociáldemokrata pártból, és a belépett a KMP-be, ahol az ún. sejt- és körzeti titkár lett, két év múlva pedig a fővárosi pártbizottságba is bekerült. 1935-ben letartóztatták, a következő évben rendőri felügyelet alá került, 1942-ben pedig börtönbe vetették. 1944-ben büntetőszázadba osztották, ám megszökött. A második világháború után 1945-ben az újjászerveződő kommunista párt, az MKP újpesti, majd 1946 és 1947 között délpesti, végül 1947-48-ban Bács-Bodrog vármegyei titkára volt. 1948-ban Abaúj-Zemplén vármegye főispánjának tették meg, 1949-től a moszkvai magyar nagykövetségen volt első tanácsos, egészen 1951-ig. 1951 és 1956 között különböző minisztériumokban töltött be vezető beosztást. Az 1956-os forradalom idején fegyverrel szállt szembe a forradalmárokkal, szerepet vállalt az újpesti pártház, illetve a tanácsház visszafoglalásában. A forradalom után az újpesti tanács elnöke lett, majd 1961-ben ulánbátori nagykövetté nevezték ki, mely posztján 1968-as nyugdíjazásáig megmaradt. Haláláról beszámolt a Magyar Nemzet 1981. november 26-i száma.[1] 1981. december 1-jén temették el a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a nagy munkásmozgalmi parcellában.[1][2]

Emlékezete[szerkesztés]

Budapest IV. kerületében, Káposztásmegyeren 1988-tól 2000-ig utca viselte nevét (ma Kósa Pál sétány).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Andrásfi Gyula. Nekrológ. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 21.
  2. 06.2 12-0 Nagy munkásmozgalmi parcella. fszek.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 21.)

Források[szerkesztés]

  • Andrásfi Gyula. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 21.
  • Andrásfi Gyula. Névpont 2016. nevpont.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 21.)
  • Budapest teljes utcanévlexikona. Sprinter Kiadó, 2003. 70., 279. old.

További információk[szerkesztés]

  • Andrásfi Gyula. Történelmi Tár. tortenelmitar.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 21.)
  • Kékesdi Gyula: Emlékezés A. Gy.-ra, születésének 75. évfordulóján (Népszabadság, 1983. aug. 12.)
  • A. Gy. (Magyar Nemzet, 1983. aug. 12.)
  • Ács Irén: A. Gy. (Pártélet, 1983).
  • Budapesti közéleti névmutató 1945-1950. A budapesti nemzeti bizottságok és népfrontbizottságok tagjai. Az anyagot gyűjt. és összeáll. Halasi László. Bp., Ságvári Ágnes, 1980. (Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció, 4.)
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Főszerk. Liptai Ervin. Bp., Kossuth, 1987.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Újpesti életrajzi lexikon. Összeáll. Kadlecovits Géza. Bp., Újpesti Városvédő Egyesület, 1998.
  • Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.