Amposta

	Amposta
; Amposta címere	; Amposta zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Tartomány	Tarragona
Rang	község Katalóniában; spanyol község;
Hivatalos nyelv	katalán; spanyol;
Székhely	Amposta
Alapítás éve	1150
Polgármester	Adam Tomàs Roiget (2015)
Irányítószám	43870
Testvérvárosok	Lista Saint-Jean-de-la-Ruelle
	Népesség
Teljes népesség	22 270 fő (2023)
Népsűrűség	150 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	8,0 m
Terület	138,3 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 40° 42′ 38″, k. h. 0° 34′ 51″Koordináták: é. sz. 40° 42′ 38″, k. h. 0° 34′ 51″
	Amposta weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Amposta témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Amposta egy város dél-Katalóniában, az Ebro partján, annak tengerpartja mellett: Tarragona tartomány Montsiá járásának székhelye. Fekvése 8 méterrel van a tengerszint felett, Gazdasági szempontból, mint Ebro-menti térség főleg rizstermesztő terület, de elsősorban a mezőgazdaságra épülő ipara is van. Deltebre 13 kilométerre van tőle, a közelében lévő kiépítettebb turistahely pedig l'Ampolla, 17 km-rel van közelebb Barcelonához. 2001 után enyhén emelkedő népessége 2013 óta már 21 000 fő felett van.

Földrajz[szerkesztés]

A város az Ebro torkolatának déli partján van. Különlegessége a közelében lévő tengerpart mellett fekvő Deltebre Természetvédelmi Park.

Délre a tengerparton 10 km-re Sant Carles de la Ràpita, majd Alcanar található. Északra 17 km távolságra érhető el l'Ampolla, ez a legnagyobb kiépített közvetlen tengerparti célpont a közelben északra, Barcelona felé.

Története[szerkesztés]

Ókor[szerkesztés]

A leletek szerint a mai Amposta körül, tehát az Ebro torkolatának déli oldalán lehetett az egyik legfőbb ibér település.

A második pun háborúban i. e. 215-ben volt a hiberai csata. A rómaiak a Carrova torony körül települést hoztak létre és az Ebro teraszairól őrködtek, innen származtatható a település mai neve: Amni Imposita.

Középkor[szerkesztés]

Az arabok kis erődöt működtettek itt, ennek ellenére az első, még XI. századi visszahódítás nem, csak 150 évvel később sikerült, majd a város fénykora következett.

A 15. század derekán viszont a katalán polgárháborúban nagyon megsérült, nagyrészt lerombolódott és csak 2-300 évvel később indult újra fejlődésnek.

Újkor[szerkesztés]

A károlyista csaták után 1860-tól indult meg a város (csak a polgárháború alatt rövid időre megszakított) mai, folyamatos fejlődése. Ekkor kezdődött a város mai fő nevezetességének, a gyönyörű függőhídnak is a tervezése, jelentős csatornázási munkák is zajlottak, majd a 20. század elején az elektromos áram is hamarosan eljutott a városba.

Gazdaság[szerkesztés]

A környéken hagyományosan a legfőbb gazdasági szektor a mezőgazdaság, főleg a rizstermesztés, és a mezőgazdaságra épülő ipar. Ennek hatásfoka olyan sokat fejlődött, hogy ma már a Cambra Arrosera del Montsià Katalónia egyik legnagyobb cége.

Az iparban hagyományosan a papír- és élelmiszeripar játszik nagy szerepet. Ezen túl a legutóbbi időben már a bútor- és fémipar is nő.

A kereskedelem és szolgáltatások területén az utóbbi időben indult be az idegenforgalom fejlődése az Ebro déltájára és a tengerparti természetvédelmi parkra épülve.