Ugrás a tartalomhoz

Ammónium-hidrogén-karbonát

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ammónium-bikarbonát szócikkből átirányítva)
Ammónium-bikarbonát
IUPAC-név ammónium-hidrogén-karbonát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1066-33-7
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet NH4HCO3
Moláris tömeg 79,05563 g/mol
Sűrűség 1,586 g/cm³ [1]
Olvadáspont 60 °C körül bomlik[1]
Oldhatóság (vízben) 220 g/l (20 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás Ártalmas (Xn)[1]
R mondatok R22[1]
S mondatok (nincs)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation ammónium-karbonát
Azonos anion nátrium-hidrogén-karbonát
kálium-hidrogén-karbonát
magnézium-bikarbonát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az ammónium-bikarbonát (más néven ammónium-hidrogén-karbonát vagy E503ii) az ammónia bikarbonát sója.

Az ammónium-bikarbonát előállítható ammónia vizes oldatán átvezetett szén-dioxid segítségével. Hő hatására a reakció visszafelé érvényesül:

NH4HCO3 (ammónium-bikarbonát)→ NH3 (ammónia) + H2O (víz) + CO2 (szén-dioxid)

Tulajdonságai

[szerkesztés]

Az ammónium-bikarbonát szobahőmérsékleten fehér, kristályos port alkot, melynek enyhe ammónia-szaga van. Vízben oldva enyhén lúgos kémhatást ad. Alkoholokban, így például etanolban nem oldékony. 36 °C és 60 °C között ammóniává, vízzé, és szén-dioxiddá elbomlik. A reakció erősen endoterm, ezért az oldott állapotban lévő ammónium-bikarbonát bomlásával hőt von el a környező vízből, így az jóval lassabban melegszik fel. Savval való reakciójakor szénsav szabadul fel, amely rögtön elbomlik vízzé és szén-dioxiddá.

Felhasználási területei

[szerkesztés]

Tészták lazítására használják sütéskor, szalalkáli, szalagáré, szalagória illetve szalatka néven. Ma is kapható szalalkáli néven. A nátrium-hidrogén-karbonát elterjedése előtt az ammónium-bikarbonátot sütőporként is alkalmazták. Régebbi források szarvsónak, agancssónak vagy szarvasagancssónak is nevezik, mert régebben nitrogénben gazdag szerves anyagokból (szarv, köröm, haj) állították elő.[2][3] A sütőpor helyettesítésére is használható.[4] Élelmiszerek esetében savanyúságot szabályozó anyagként, E503ii néven alkalmazzák. Élelmiszerek esetén nincs napi maximum beviteli mennyisége, ismert mellékhatása nincs. Sütéskor szén-dioxidra, vízre és ammóniára bomlik. Az ammónia (ami egy kellemetlen szagú gáz) sütés után vastagabb tésztákban bennmaradhat, ezért vékony tésztákhoz, soklapos sütikhez használják. Mivel a hőbomlás szobahőmérsékleten nem indul meg, olyan süteményeknél előnyös, amelyek tésztáját sütés előtt hosszan pihentetni kell.

Kínában nitrogéntartalmú műtrágyaként, olcsósága miatt nagy mennyiségben használják, de szerepét egyre inkább a karbamid veszi át. Ezen kívül felhasználják még tűzoltókészülékekben, gyógyszerekben, festékekben, műanyag- és gumigyártás, és kerámiakészítés során.

Biztonsági kockázatok

[szerkesztés]

Az ammónium-bikarbonát a szemet, a bőrt, és a légzőrendszert erősen irritáló szer. Sütőporként alkalmazva akrilamid szabadulhat fel, ami kísérleti állatoknál növelte a rák kialakulásának kockázatát.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f Ammónium-bikarbonát (IFA GESTIS)[halott link] (németül)
  2. separation of hornsalt
  3. "separation of hornsalt" translated into english. [2009. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 29.)
  4. What is hartshorn?. [2007. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 26.)

Források

[szerkesztés]