Albert Gallatin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Albert Gallatin
AlbertGallatin.jpeg
Az Amerikai Egyesült Államok 4. pénzügyminisztere
Hivatali idő
1801. május 14. 1814. február 8.
Előd Samuel Dexter
Utód George W. Campbell

Született 1761. január 29.[1][2][3][4]
Genf
Elhunyt1849. augusztus 12. (88 évesen)[1][2][3][4]
Queens
Sírhely Trinity Church Cemetery
Párt Demokrata-Republikánus-párt

Foglalkozás
  • politikus
  • diplomata
  • békeaktivista
Iskolái Genfi Egyetem

Albert Gallatin aláírása
Albert Gallatin aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Gallatin témájú médiaállományokat.

Albert Gallatin (Genf, 1761. január 29. – Astoria, New York mellett, 1849. augusztus 12.) észak-amerikai államférfi és író.

Élete[szerkesztés]

Svájcban született, Jean Gallatin és Sophie Albertine Rollaz gyermekeként. 1780-ban Amerikába ment és dicső részt vett a gyarmatok függetlenségi harcában, a háború bevégzése után pedig Pennsylvaniában telepedett le. 1790-ben a törvényhozó gyűlés, 1795-ben pedig a kongresszus tagjává választatott és 1801-ig az akkor ellenzéki irányú köztársasági párt egyik legkiválóbb vezére volt. 1801-ben Jefferson elnök pénzügyminiszterré nevezte ki, 1813-tól fogva mint diplomata működött. 1813-ban írta alá Angliával a békét. 1816-tól 1823-ig párizsi követ volt, 1826-tól pedig rendkívüli követ Londonban. 1826 után főképpen a tudományoknak élt és Amerika régiségei és etnográfiájának felderítése körül nagy érdemeket szerzett. Összes iratait kiadta Adams (Philadelphia, 1879, 3 kötet).[5]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Synopsis of the Indian tribes within the United States and in the British and Russian possessions in North America (Worcester, 1836);
  • Semi-civilized nations of Mexico, Yucatan and Central America (New-York, 1845).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ^ a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ^ a b Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. V. ö. Adams, Life of A. G. (Philadelphia, 1879); Steveno, A. G. (Boston, 1884).

Források[szerkesztés]