Akszúm
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Akszúm | |
 | |
| A Miasszonyunk Sioni Mária Templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Etiópia |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 66 800 fő (2015)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 2130 m |
| Terület | 17,27 km² |
| Világörökség-azonosító | 15 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 14° 07′ 18″, k. h. 38° 43′ 53″14.121800°N 38.731500°EKoordináták: é. sz. 14° 07′ 18″, k. h. 38° 43′ 53″14.121800°N 38.731500°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Akszúm témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Akszúm (vagy Axum) város Etiópiában, Tigray szövetségi állam területén, annak Mehakelegnaw (Központi) Zónájában. Az ókorban és a kora középkorban az Akszúmi Királyság székhelye volt. Építészeti emlékei miatt az UNESCO világörökség-listáján is szerepel. Fő gazdasági ágazatai a mezőgazdaság és a turizmus, utóbbinak köszönhetően az északi országrész egyik leggyorsabban fejlődő területe. A városban 2007 óta modern egyetem működik.
Fekvése
[szerkesztés]Akszúm 1000 km-re északkeletre fekszik Addisz-Abebától, mellyel napi két repülőgépjárat köti össze. a közeli nagyvárosokkal és a fővárossal menetrend szerinti buszjáratok kapcsolják össze, a környék úthálózata a helyi viszonyokhoz képes jól kiépített.
Történet
[szerkesztés]A város területén számos építészeti emlék maradt fenn a legkorábbi időkből. Az első obeliszkek a Kr. e. 5000-2000 közötti időszakra datálhatóak.[2]
A D’mt királyság hanyatlása után Észak-Etiópia legerősebb állama az Akszúm körül megszerveződő birodalom lett, mely a Kr. u. 4. században, Ezana uralkodása alatt élte fénykorát. Ekkor jelent meg a kereszténység is, majd Akszúm a birodalom (és a későbbi Etiópia) egyházi központjává vált.
A város a legkorábbi időkben kapcsolatba került az iszlámmal. Amikor Mohamed elmenekült Mekkából, lányát és vejét Akszúmba küldte, annak (arabul) Ahama ibn Abjárnak nevezett királyának oltalmába ajánlva őket. A velük érkezett menekültek közül néhányan később sem tértek vissza Arábiába és az Akszúmi Királyság magas tisztségeit is elnyerték. Az arab hagyományok szerint a király (titokban) felvette az iszlámot, míg az etióp emlékezet azt őrizte meg, hogy a muszlimok tértek át a kereszténységre.
A 7. századtól az iszlám közel-keleti és észak-afrikai terjeszkedésével megindult az Akszúmi Királyság hanyatlása mely a város gazdasági szerepének és lakosságának csökkenéséhez vezetett. Az etióp állam késő középkori újjászületésekor a központ délebbre, a magasföld belső régióiba került át, Akszúm egyházi vezető szerepe azonban később is fennmaradt.
Népesség
[szerkesztés]Akszúm népessége a 2007-es népszámlálási adatok szerint 44 629 fő. 2005-ben a népesség háromnegyede az Etióp Ortodox Egyház tagja volt, a többiek pedig az iszlámot vagy protestáns egyházak tanítását követték.[3]
Látnivalók
[szerkesztés]
1980-ban az UNESCO felvette a város régészeti helyszíneit a Világörökség listájára.[4]
Akszúm Etiópia legszentebb városa melyet évente rengeteg zarándok látogat meg. Elsősorban a január 7-én ünnepelt Vízkereszt és a novemberben tartott Sioni Mária ünnepe vonz sok látogatót.
Az Etióp ortodox egyház tanítása szerint a Miasszonyunk Sioni Mária Templomban található a Frigyláda benne a Tízparancsolat tábláival. Ebben a templomban koronázták meg Etiópia uralkodóit a 17. századig, majd 1872-től a császárság bukásáig.
A 24 méter magas, 1700 éves obeliszket az olaszok 1937-ben öt részre törve Rómába szállították és ott állították fel. A műemlék visszaadása (melyet egy 1947-es ENSZ határozat is előírt) komoly diplomáciai feszültségeket okozott a két ország között és az 1940-es években az oszlop a nemzeti ellenállás szimbólumává vált. Végül Olaszország 2005-ben adta vissza az obeliszket (egy Antonov-124-essel szállították ide), melynek helyreállítási költségeit (4 millió dollár) is állta. A műemlék 2008 óta újra a városban látható.
Források
[szerkesztés]- ↑ http://www.citypopulation.de/Ethiopia.html
- ↑ Herausgegeben von Uhlig, Siegbert, Encyclopaedia Aethiopica: D-Ha (Wiesbaden: Harrassowitz Verlag, 2005), p. 871.
- ↑ CSA 2005 National Statistics Archiválva 2007. augusztus 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, Table B.4
- ↑ Akszúm az UNESCO Világörökség honlapján
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Axum című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Akszúm témájú kategóriát.
 | Kulturális | Lalibela sziklába vájt templomai · Fasil Ghebbi · Akszúm · Az Awash folyó völgyének alsó szakasza · Az Omo folyó völgyének alsó szakasza · Tiya romjai · Harar Jugol · Konso kultúrtáj · Gedeo kultúrtáj · Melka Kunture és Balchit őslénytani és régészeti lelőhelye |  |
|---|---|---|---|
| Természeti | |||
