Ajakos tányércsiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Ajakos tányércsiga
Anisus spirorbis.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Heterobranchia
Csoport: Euthyneura
Csoport: Tectipleura
Öregrend: Hygrophila
Rend: ?
Öregcsalád: Lymnaeoidea
Család: Planorbidae
Alcsalád: Planorbinae
Nemzetség: Planorbini
Nem: Anisus
S. Studer, 1820
Faj: A. spirorbis
Tudományos név
Anisus spirorbis
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Anisus (Anisus) spirorbis (Linnaeus, 1758)
  • Anisus depressissimus (Sacco, 1886)
  • Helix spirorbis Linnaeus, 1758
  • Paraspira (Paraspira) depressissima (Sacco, 1886)
  • Paraspira (Paraspira) spirorbis (Linnaeus, 1758)
  • Planorbis depressissimus Sacco, 1886
  • Planorbis spirorbis (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ajakos tányércsiga témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ajakos tányércsiga témájú kategóriát.

Az ajakos tányércsiga (Anisus spirorbis) a csigák (Gastropoda) osztályának Lymnaeoidea öregcsaládjába, ezen belül a Planorbidae családjába tartozó Európában elterjedt, tüdővel lélegző faj.[1]

Nemének a típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

Az ajakos tányércsiga a nyugati Mediterráneum kivételével egész Európában előfordul. Elterjedése területe keleten egészen Szibériáig, délkeleten Anatóliáig terjed. Svájcban 1500 m magasságig található meg. Németországban és Tirolban veszélyeztetett, Svájcban sérülékeny státuszban van.

Megjelenése[szerkesztés]

A csigaház oldalról

A csiga háza 1–2 mm magas, 6–7 mm széles, 5-6 kanyarulatból áll. Színe sárga szaruszínű, áttetsző, a kanyarulatok felső része domború, alsóbb lapos, így a csigaház oldalról nézve kissé szögletes. Az utolsó kanyarulat kb. kétszer szélesebb az utolsó előttinél. A hasonló csavart tányércsigától (A. leucostoma) abban különbözik, hogy utolsó kanyarulata szélesebb és háza magasabb. Szájadékán belül fehér, ajakszerű megvastagodás lehet. Az állat kicsi, vörösbarna vagy szürkésfekete, tapogatói nem túl hosszúak és áttetszőek. Házát balra billentve hordja.

Életmódja[szerkesztés]

Kisebb állóvizekben, mocsarakban, időszakos tavacskákban fordul elő, elsősorban a síkvidékeken. Igénytelen faj, olyan helyeken is megél ahol a többi vízicsiga nem, például a szikes tavakban. Ahol előfordul, ott gyakori. Elviseli a tavak időszakos kiszáradását is, ilyenkor háza bejáratát hártyával zárja le.

Ivarérettségüket 3-6 hónapos korukban érik el. Párzás után 3-7 petét tartalmazó petecsomagokat raknak le. A peték a víz hőmérsékletétől függően akár már 7 nap múlva is kikelhetnek. Élettartamuk kb. 2 év.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő: A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]