Aimé-Jules Dalou

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aimé-Jules Dalou
(Jules Dalou)
Aimé-Jules Dalou a műteremben
Aimé-Jules Dalou a műteremben
Született 1838. december 31.[1][2][3][4][5]
Párizs
Elhunyt 1902. április 15. (63 évesen)[1][2][4][5]
Párizs
Állampolgársága francia
Foglalkozása szobrász
Iskolái
  • École nationale supérieure des Beaux-Arts
  • École nationale supérieure des arts décoratifs
Kitüntetései Francia Köztársaság Becsületrendjének parancsnoka
Sírhely Montparnasse-i temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aimé-Jules Dalou témájú médiaállományokat.

Aimé-Jules Dalou, Párizs, 1838. december 31. – Párizs, 1902. április 15.) francia eklektikus szobrász.

Életpályája[szerkesztés]

Először Jean-Baptiste Carpeaux, azután Francisque Duret (1804-1865) tanítványa volt, utóbb a művészi ipar terén működött. 1862-ben állította ki első szobrát. 1870-ben a Hímző nővel díjat nyert. A párizsi kommünben való részvétele miatt Angliába emigrált.

Naturalisztikus terrakotta-szobraival, a Gyermekét szoptató bretagne-i parasztasszonyt ábrázoló életnagyságú terrakotta csoportjával (1877), a Gyermekét altató anya, márványcsoporttal és mellszobraival nagy sikert aratott.

Angliából 1879-ben tért vissza Párizsba és az 1883. évi Salonban két nagy, festői domborművével, amelyeknek egyike a francia képviselőház 1789. június 23-i ülését ábrázolta, a másik pedig a Köztársaság allegóriája, amely nagydíjat nyert. Későbbi művei közül különösen kiemelkedik Gustave Courbet mellszobra és Jean-Martin Charcot (1884), Henri Rochefort (1888), André Theuriet (1889) mellszobrai, valamint Delacroix bronzemlékszobra a párizsi Luxemburg-kertben (1890). Párizs városa 1883-ban a Köztársaság domborművének márványból való elkészítésével bízta meg, amellyel szintén díjat nyert.

Galéria[szerkesztés]

Dalou mellszobra, Auguste Rodin műve

Emlékezete[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aimé-Jules Dalou témájú médiaállományokat.
  • A Pallas nagy lexikona
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  1. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb149721710
  2. ^ a b Aimé-Jules Dalou
  3. Aime Jules Dalou
  4. ^ a b Aimé Jules Dalou
  5. ^ a b Encyclopædia Britannica Online, biography/Jules-Dalou, Jules Dalou, 2017. október 9.