Aimé-Jules Dalou

Aimé-Jules Dalou (Jules Dalou)
Aimé-Jules Dalou a műteremben
Született	1838. december 31. Párizs
Elhunyt	1902. április 15. (63 évesen) Párizs
Állampolgársága	francia
Foglalkozása	szobrász
Iskolái	École nationale supérieure des Beaux-Arts École nationale supérieure des arts décoratifs
Kitüntetései	Francia Köztársaság Becsületrendjének parancsnoka
Sírhely	Montparnasse-i temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Aimé-Jules Dalou témájú médiaállományokat.

Aimé-Jules Dalou, Párizs, 1838. december 31. – Párizs, 1902. április 15.) francia eklektikus szobrász.

Életpályája

Először Jean-Baptiste Carpeaux, azután Francisque Duret (1804-1865) tanítványa volt, utóbb a művészi ipar terén működött. 1862-ben állította ki első szobrát. 1870-ben a Hímző nővel díjat nyert. A párizsi kommünben való részvétele miatt Angliába emigrált.

Naturalisztikus terrakotta-szobraival, a Gyermekét szoptató bretagne-i parasztasszonyt ábrázoló életnagyságú terrakotta csoportjával (1877), a Gyermekét altató anya, márványcsoporttal és mellszobraival nagy sikert aratott.

Angliából 1879-ben tért vissza Párizsba és az 1883. évi Salonban két nagy, festői domborművével, amelyeknek egyike a francia képviselőház 1789. június 23-i ülését ábrázolta, a másik pedig a Köztársaság allegóriája, amely nagydíjat nyert. Későbbi művei közül különösen kiemelkedik Gustave Courbet mellszobra és Jean-Martin Charcot (1884), Henri Rochefort (1888), André Theuriet (1889) mellszobrai, valamint Delacroix bronzemlékszobra a párizsi Luxemburg-kertben (1890). Párizs városa 1883-ban a Köztársaság domborművének márványból való elkészítésével bízta meg, amellyel szintén díjat nyert.

Galéria

• 

  Dalou kitüntetése a Köztársaság allegóriája emlékművéért (1899)

• 

  Olvasó nő
• 

  Munkások és földművelők emlékműve

• 

  A népek testvérisége a Köztársaság (dombormű)

• 

  Bacchanália 1. felv.

• 

  Bacchanália 2. felv.

• 

  Bacchanália 3. felv.

Dalou mellszobra, Auguste Rodin műve

Emlékezete

• Mellszobrát Auguste Rodin mintázta meg.

Források

• A Pallas nagy lexikona
• Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.