Afrikai levéljáró

Afrikai levéljáró
	A természetes élőhelyén
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Gruae;
Csoport:	Gruimorphae;
Rend:	Lilealakúak (Charadriiformes);
Család:	Levéljárófélék (Jacanidae);
Nem:	Actophilornis;
Faj:	A. africanus;
Tudományos név
	Actophilornis africanus; (Gmelin, 1789)
Szinonimák
	Actophilornis africana;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Afrikai levéljáró témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Afrikai levéljáró témájú médiaállományokat és Afrikai levéljáró témájú kategóriát.

Az afrikai levéljáró (Actophilornis africanus) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül a levéljárófélék (Jacanidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Afrikában a Szaharától délre – Szomáliát, valamint a nyugat- és dél-afrikai partok egy részét kivéve – majdnem mindenütt honos a nyílt vizeken. Elterjedési területén mindenütt nagy számban él.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 23–30 centiméter. A hím szárnyfesztávolsága 14 centiméter, a tojóé 16 centiméter. A hím testtömege 115–224 gramm, a tojóé 160–290 gramm. Törzse és szárnya élénk gesztenyebarna, melle aranysárga, kormánytolla pedig fekete. Pofája fehér, feje teteje és szemcsíkja fekete, a homloki rész kobaltkék. Csőre egyenes, a vége enyhén lefelé görbülő, tövénél fénylő kék rajzolattal. Nagyon hosszú lábujjai vékony, éles karmokban végződnek, így a madár testtömege nagy felületen oszlik el, miközben az úszónövényeken jár. Három ujja előre, egy pedig hátrafelé áll. A megnyúlt hátsó karom még jobb tartást biztosít.

Életmódja[szerkesztés]

Az afrikai levéljáró társas madár. Tápláléka rovarok és azok lárvái, rákok és vízinövények. Táplálékát a vízinövényeken sétálva kapja el. Úszni is jól tud. Fogságban 13 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget 1-2 éves korban éri el. A párzási időszak térségenként változik, és majdnem mindenhol egész évben tart. Egy tojó akár 3-4 hímmel is párosodik. A fészekben 4 csillogó világosbarna tojás van, melyeket sötétbarna vagy fekete mintázat díszít. A tojásokon 21-26 napig kotlik a hím. A fiókákat mindkét szülő gondozza. A hím képes egyidejűleg járkálni és a fiókáit melegíteni. Az összecsukott szárnyaiban képződő táskákban hordja magával őket; ilyenkor csupán kilógó lábujjaik látszanak. A hím veszély esetén is ezekben a táskákban helyezi el őket. Az utódok hamar kimerészkednek a fészekből.

Rokon fajok[szerkesztés]

Az afrikai levéljáró legközelebbi rokona és az Actophilornis nem másik faja, a madagaszkári levéljáró (Actophilornis albinucha).

Képek[szerkesztés]

Portré
Figyelő példány
A tojásai

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. január 9.)
Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2011. január 9.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6

További információk[szerkesztés]

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap