Adonis (költő)
Adonis | |
Bahget Iskander felvétele | |
Született | علي أحمد سعيد إسبر[1] 1930. január 1. (94 éves)[2][3][4][5][6] Al-Qassabin[7] |
Álneve |
|
Állampolgársága | libanoni (1963–)[7][8][9][4] |
Házastársa | Khalida Saeed (1956–)[10] |
Foglalkozása | |
Tisztsége | professzor |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Adonis témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Adonis (Alí Ahmad Sa'íd Asbar) (Al-Qassabin, Szíria, 1930. január 1. –) költő, esszéista, műfordító. Az első arabul író szerző, akit Goethe-díjjal tüntettek ki. A 2015-ös irodalmi Nobel-díj egyik esélyese.
Életpályája
[szerkesztés]1930. január 1-jén született Szíriában. 1947 óta a saját magának választott Adonis (Szíriában a halál és újjászületés istenét hívják így, az egyiptomi Osiris megfelelője) néven publikál. 1954-ben filozófia diplomát szerzett Damaszkuszban, később arab irodalomból doktorált. 1956-ban fél évre politikai okokból bebörtönözték; ezután Libanonba költözött, ahol 1957-ben Júszuf al-Khállal létrehozták a Majallat Si'r (Költészet) folyóiratot. Ebben először közöltek fordításban nyugati költőket (például Ezra Poundot, T. S. Eliotot, René Chart, Yves Bonnefoyt, Paul Claudelt, William Butler Yeats-t, García Lorcát). A folyóirat 1964-ben megszűnt ugyan, de hatása mindmáig érezhető az arab költészetben. Az angol versek átültetése mellett a nevéhez fűződik Ovidius Átváltozások (Metamorphoses) című művének első teljes arab fordítása. Ez 2002-ben jelent meg.
Életművét húsz verseskötet, tizennégy esszé- és kritikakötet képezi, de például az 1964-es Arab költészet című több kötetes antológia szerkesztése is fontos szerepet játszik a modern arab költészeti életre gyakorolt nagy hatásában. Az 1980-as évektől ideje nagy részét Párizsban tölti, de több amerikai és nyugat-európai egyetemen tanított, vezetett költészeti szemináriumokat. Tanított például a Sorbonne‐on, a damaszkuszi és a libanoni egyetemen, valamint 1990-től a Genfi Egyetemen.
Az arab és francia nyelven alkotó költőnek magyarul 2014-ben Budapesten, a Pen Club Pluralica gondozásában jelent meg Tükör Orfeusznak című kötete, Tüske László válogatta és szerkesztette. A fordítók: Boros Attila, Keresztély Kata, Mestyán Ádám, Molnár Miklós, Tüske László, Varga Mátyás. A kötet megjelenésekor ezt írták: „Életműve mutatja, milyen mélységben, a költészetet mennyire gazdagító módon látja, élvezi és használja a lokális mitológia elemeit, párhuzamait és egybejátszásait. A válogatás során arra törekedtünk, hogy átfogó képet adjunk az életmű egészéről. Ez az első magyar nyelvű kötete, amely annak alkalmából jelent meg, hogy 2014-ben elnyerte a Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat.”
2007-ben a norvégiai Academy of Literature and Freedom of Expression Bjørnson-díjban részesítette, 2011 nyarán pedig Goethe-díjjal jutalmazták addigi munkásságát, s a németországi zsűri korunk legjelentősebb arab költőjének titulálta. 2013-ban Petrarca-díjat nyert. Számos nemzetközi díja mellett 1988 óta neve évről évre felmerül az irodalmi Nobel-díjra esélyes szerzők között.
Többször hangot adott politikai véleményének, ítélte el az arab kultúra dogmatizálását. Kétszer változtatott hazát. Erről így fogalmaz: „háromszor született meg. Ha választani lehet, azt szereti, ha egyszerűen Adoniszként hivatkoznának rá.” Bár van véleménye Szíria helyzetéről, hangsúlyozza, nem szereti a politikát, ahogy a vallást sem. Szerinte az arab világot visszaveti a vallás, mert intézményesül, és rákényszerítik a társadalomra. Az egyén választását viszont tiszteli, akár vallásos, akár nem.
Művei
[szerkesztés]- Adonisz: Tükör Orfeusznak; válogatta, szerkesztette: Tüske László, fordította: Boros Attila, Keresztély Kata, Mestyán Ádám, Molnár Miklós, Tüske László, Varga Mátyás; PEN Club–Pluralica, Budapest, 2014
Díjai, kitüntetései
[szerkesztés]- 1968 Prix des Amis du Livre, Bejrút[18]
- 1971 Syria-Lebanon Award of the International Poetry Forum, Pittsburg.[19]
- 1974 National Prize of Poetry, Bejrút
- 1983 Member of the Académie Stéphane Mallarmé
- 1983 Appointed "Officier des Arts et des Lettres" by the Ministry of Culture, Párizs
- 1986 Grand Prix des Biennales Internationales de la Poesie de Liège (Highest Award of the International Poem Biennial), Brussels.[20]
- 1990 Member of Académie Universelle des Cultures, Párizs
- 1991 Prix Jean-Marlieu-Etranger, Marseille
- 1993 Feronia-Cita di Fiamo Priwe, Róma
- 1995 International Nazim Hikmet Poetry Award (első díjazott)[21]
- 1995 Prix Méditerranée-Etranger, Franciaország
- 1995 Prize of Lebanese Cultural Forum in France
- 1997 Golden Wreath of Struga Poetry Evenings
- 1997 Ordre des Arts et des Lettres, Franciaország[22]
- 1999 Nonino Poetry Award, Olaszország[23]
- 2001 Goethe Medal[24]
- 2002–2003 Al Owais Award for Cultural & Scientific Achievements[25]
- 2003 America Award in Literature
- 2006 Medal of the Italian Cabinet. Awarded by the International Scientific Committee of the Manzu Centre
- 2006 Prize of "Pio Manzu – Centro Internazionale Recherche"
- 2007 Bjørnson Prize[26]
- 2011 Goethe Prize[27]
- 2013 Golden Tibetan Antelope International Prize[28]
- 2013 Petrarca-Preis[24]
- 2014 Janus Pannonius Költészeti Nagydíj[29]
- 2015 Asan Viswa Puraskaram- Kumaranasan World Prize for Poetry[30]
- 2015 Erich-Maria-Remarque-Friedenspreis[24]
- 2016 Stig Dagerman Prize[31]
- 2017 PEN/Nabokov Award for Achievement in International Literature[32]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ arab Wikipédia (modern standard arabic nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 28.)
- ↑ Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
- ↑ Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ a b Nouveau Dictionnaire des auteurs de tous les temps et de tous les pays, 19, 1
- ↑ Nemzetközi Virtuális Katalógustár (több nyelv nyelven). Online Számítógépes Könyvtári Központ. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
- ↑ http://www.maaber.org/issue_may10/lookout1.htm
- ↑ https://www.siv.archives-nationales.culture.gouv.fr/siv/rechercheconsultation/consultation/ir/pdfIR.action?irId=FRAN_IR_026438, 2019. április 29.
- ↑ https://www.goethe.de/resources/files/pdf290/liste_preistraegerinnen_goethe-medaille_1955-20222023.pdf
- ↑ https://www.frankfurt.de/sixcms/detail.php?id=21489
- ↑ https://www.univ-rennes2.fr/service-communication/album/photos-ceremonie-docteur-honoris-causa-2012
- ↑ http://dagerman.se/?p=1020, 2019. április 29.
- ↑ https://pen.org/2017-pennabokov-award-achievement-international-literature/, 2019. április 29.
- ↑ وسام للشاعر أدونيس بإسم رئيس الجمهورية. (Hozzáférés: 2022. december 25.)
- ↑ One Fine Art – Curriculum Vitae. [2015. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 17.)
- ↑ „Adonis, International Writer in Residence” [halott link]
- ↑ „The Poetry Foundation – Adonis”
- ↑ „Republic of turkey ministry of culture and tourism”
- ↑ „Adonis: a life in writing, The Guardian Interview by Maya Jaggi”
- ↑ „Nonino Prize Winners”. [2014. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. szeptember 17.)
- ↑ a b c Syrian poet Adonis hits back at criticism over German peace prize. DW.com , 2016. február 18. (Hozzáférés: 2016. szeptember 20.)
- ↑ „Winner Cultural & Scientific Achievements Eighth Circle 2002–2003”. [2015. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. szeptember 17.)
- ↑ „Freedom of speech prize to Syrian-Lebanese poet Adonis”
- ↑ „Syrian poet Adonis wins Germany's Goethe prize”, 2011. május 25. (Hozzáférés: 2011. május 25.)
- ↑ „Arizona State University – along with Syrian poet Adonis”
- ↑ Janus Pannonius Prize goes to Adonis and Yves Bonnefoy. Hungarian Literature Online, 2014. szeptember 4. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
- ↑ Arab poet Adonis wins Asan award. The Hindu Online, 2015. április 7. (Hozzáférés: 2015. április 7.)
- ↑ Adonis, pristagare 28 maj 2016 (svéd nyelven). dagerman.se, 2017. május 14. [2021. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 13.)
- ↑ „2017 PEN/NABOKOV AWARD FOR ACHIEVEMENT IN INTERNATIONAL LITERATURE”, pen.org, 2017. március 27. (Hozzáférés: 2017. március 27.)