Aczél Gábor (építész)
| Aczél Gábor | |
| Született | 1947. január 9. (77 éves)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | építészmérnök, településrendező- és településfejlesztő építész |
| Kitüntetései | Ybl Miklós-díj (1984) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Aczél Gábor (Budapest, 1947. január 9. –) Ybl-díjas, okleveles építészmérnök, településrendező- és településfejlesztő építész, tevékenysége a magyarországi urbanisztika több területére terjed ki (1997–től 2012–ig a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) elnöke).[2][3]
Életpályája[szerkesztés]
A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végzett 1971-ben. Több község, (Kehidakustány, Ostffyasszonyfa, Simontornya) és város (Nagykanizsa, Kalocsa) településrendezési terveit készítette a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetnél az 1971–1989 közötti időszakban. Eleinte tervezőként, később (1980-tól) műteremvezetőként tevékenykedett. Több városban (Győr, Balatonfüred, Szentendre, Veszprém) készített[4] rehabilitációs és rekonstrukciós terveket is. Területfejlesztésben is jelentős munkát végzett Verőcemaros-településcsoport általános rendezésével (1978).
1989-től fővárosi szinten folytatta munkáját, Budapest Főváros főépítésze lett (1989–1991). Feladata Budapest és kerületei rendezési tervezésének irányítása, koordinálása volt. A rendszerváltozás után még magasabb szintre került, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjeként (1991–1992) a településrendezést irányította.
Két év múlva már vezérigazgató volt a SEM IX. Városfejlesztő Rt. élén. Itt a Középső-Ferencvárosban folyó rehabilitációs munkákat irányította. Kiemelkedő munkáját Budapestért díjjal[5] ismerték el. Hat év után megalakította a Városfejlesztés Zrt. céget, melynek legfőbb vezetőjeként operatív városfejlesztéssel foglalkozott. 2007-ben megvált a társaságtól, azóta az Aczél Városépítész Bt-ben végez tervezői munkát.[6]
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Ybl Miklós-díj (Győr Belváros részletes rendezési tervéért,[7] 1984)[6]
- VÁTI intézeti nívódíjak (1978, 1983, 1985, 1987, 1988)[6]
- Kiváló munkáért kitüntetés (1987)[7]
- Habitat emlékérem (1993)[7]
- Budapestért díj ( a Középső Ferencváros rehabilitációjának megvalósításáért,[7] 1997)[5]
- Egyéni Hild János-díj (Brenner Jánossal és Keresztes K. Sándorral, 2013)[8]
- Pro Urbe Ferencváros (2016)[9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
- ↑ A Társaság irányító szerve. Magyar Urbanisztikai Társaság. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
- ↑ Körmendy Imre az urbanisták új elnöke. Népszabadság, 2012. december 6.. [2012. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 7.)
- ↑ Állatkert és Vidámpark RRT
- ↑ a b Aczél Gábor Díjak és Díjazottak adatbázis az opac.pim.hu-n (hozzáférés: 2015. nov. 29.)
- ↑ a b c arch.hu
- ↑ a b c d Aczél Gábor szakmai életrajza, aczelvaros.hu - 2013. május (hozzáférés: 2015. november 29.)
- ↑ Kiosztották az idei Hild János-díjakat és a Közterület-megújítási Nívódíjakat, epiteszforum.hu - 2013. április 23.
- ↑ Ferencváros: díszpolgár lett Magyar Zoltán, Pro Urbe-díj az FTC labdarúgóinak. www.nemzetisport.hu (2016. december 4.) (Hozzáférés: 2016. december 4.)
Források[szerkesztés]
- Aczél Gábor (Életrajzi index) az opac.pim.hu-n
- ↑ arch.hu: Aczél Gábor DLA. [2012. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
További információk[szerkesztés]
- Aczél Gábor: A Középső-Ferencváros rehabilitációjának értékelő tanulmánya (tézis, értekezés), Pécsi Tudományegyetem Doktori Tanácsa és a Breuer Marcell Doktori Iskola - 2011. április 4.
- Városfejlesztési akcióterv a Középső-Ferencváros rehabilitációjára Archiválva 2015. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, varosfejlesztes.hu